| Előző esemény | Monteriggioni eleste |
| Ugyanakkor történt | Harc a Campagna körzetben |
| Következő esemény | Da Vinci keresése |
| Időszak | Reneszánsz |
| Dátum | 1500-1503 |
| Helyszín | Róma, Pápai Állam |
| Következmény | Megsemmisítő Asszaszin győzelem
|
| Érintett frakciók | Itáliai Asszaszinok Templomosok Pápaság |
| Érintett személyek | Ezio Auditore da Firenze Niccolò Machiavelli |
Róma felszabadítása az itáliai reneszánsz idején zajlott, melynek során Róma városát felszabadították az Itáliai Asszaszinok a Borgia uralom alól, és így viszonylag későn ez a város is elindulhatott a reneszánsz fejlődés útján.
A felkelés kezdete[]
- Fő cikk: A Testvériség felemelkedése
Róma romokban[]
- "A Borgiák hatalma megnőtt, elfoglalták a város nekik tetsző területeit."
- ―Machiavelli Eziónak a Borgia elnyomásról.[src]
1500-ban, Monteriggioni ostromát követően, a Mester Asszaszin, Ezio Auditore da Firenze útnak indult Rómába, dühtől és bosszúvágytól fűtve, hogy megtorolja az otthonát ért támadást, és nagybácsija, Mario Auditore meggyilkolását. Félúton azonban elájult a Cesare Borgia támadása során szerzett sebeinek köszönhetően, és Rómába már Niccolò Machiavelli vitte el, aki rátalált vidéken.
Amikor felébredt, Ezio egy fiatal nőre lett figyelmes, aki ápolta a sebeit, bár a felépülés nem volt teljes. Miután a nő elmondta, hogy Machiavelli a Mausoleo di Augustónál várja, és új Asszaszin öltözetet adott neki, Ezio elindult, hogy találkozzon Machiavellivel. Ezio látta, hogy Róma romokban áll, és a polgárok többsége rettegésben él. A lakók szegények és éheznek, az őrök pedig romlottak és könyörtelenek. A város a Borgia elnyomás mocskába süllyedt.
Figyelmét azonban hamarosan megragadta néhány városi őr, akik egy ártatlan civilt bántalmaztak, aki "bonyodalmakat okozott a Borgia őröknek". Az őröket követve segített a civilnek, akinek feleségét a Borgia-hű Il Carnefice gyilkolta meg. Ezio hamarosan megtette első lépését a római templomosok erejének csökkentésére: megkereste és megölte Carneficét.
Ezio és Machiavelli találkozója Fabio Orsinivel
Ezután elment Niccolòhoz, akitől megtudta, hogy Róma erősen hanyatlik, köszönhetően az uralkodó Borgia családnak, lakosai pedig állandó elnyomás alatt élnek. Ezután a két asszaszin találkozott Fabio Orsinivel, Bartolomeo d'Alviano unokatestvérével, aki kényszerből Cesare Borgia alatt szolgált. Fabio átadta nekik a Tiberis-szigeten álló öreg raktárépületét, azzal az indokkal, hogy az asszaszinok nagyobb hasznát vennék. A raktárat főhadiszállássá alakították ki, majd Ezio megkezdte a római asszaszinok erejének növelését új szövetségesek szerzésével.
Először a Rosa in Fiore bordélyt látogatta meg, hogy beszélhessen a madame-mal, Madonna Solarival. Azonban mikor odaért, megtudta, hogy Solarit elrabolta a Cento Occhi, Cesare fizetett rablóbandája, és váltságdíjat követeltek érte. Bár Ezio megkereste őket, a tolvajok elvágták Solari torkát, mielőtt bármit tehetett volna érte. A bordélyba visszatérve látta, hogy anyja és húga ott tartózkodtak. Rövid vita után megegyeztek abban, hogy Claudia vezesse tovább a Rosa in Fiorét, bár Ezio nem békélt meg a döntéssel.
Ezután a helyi tolvajcéhet kereste fel, melynek élén La Volpe állt. A tolvaj saját bevallása szerint azért nem szövetkezett Niccolòval, mert árulónak tartotta őt. Ezio azonban segített neki a Cento Occhi ellen, ezért hálából szövetséget kötöttek.
Végül Ezio a Bartolomeo vezetése alatt álló zsoldosokat szerette volna megnyerni ügyének. A zsoldosvezért éppen két oldalról támadta Cesare egyik kapitánya, valamint a francia Octavian de Valois. Ezio könnyedén legyőzte a kapitányt, ezzel megszabadítva Bartolomeót a harapófogóból. Ezután a két asszaszin megerősítette szövetségét, ezzel még jobban megerősítve a római asszaszinokat.
Behatolás az Angyalvárba[]
- "Ne aggódj. A Borgiák meghalnak. A szavamat adom."
- ―Ezio ígéretet tesz Niccolònak Rodrigo és Cesare sorsát illetően[src]
Miután Claudia, La Volpe és Bartolomeo információi alapján bizonyossá vált, hogy Caterina Sforzát az Angyalvárban tartják fogva, Ezio elhatározta szerelme kiszabadítását. Azonban Niccolò tanácsára előtérbe helyezte Rodrigo és Cesare meggyilkolását, amennyiben erre lehetősége nyílik.
Ezio Caterinával az Angyalvárban
1501-ben behatolva az erődbe Ezio megkereste Lucrezia Borgiát, aki Caterina cellájának kulcsát őrizte, és kényszerítette szövetségesének kiengedésére. Ezután Lucreziát elkábítva bezárták a cellába, és az őrök figyelmének elkerülésével eljutottak az istállókig. Lóra szállva menekültek át a Ponte Sant'Angelón, majd Ezio lováról leszállva vállalta, hogy feltartja az őröket, amíg Caterina elmenekül. Végül egy robbanás az Angyalvárban elvonta az őt támadó őrök figyelmét, így Ezio is elmenekülhetett főhadiszállásukra.
Visszatérése után Ezio közölte társaival, hogy egyedül nem nyerhetnek, így kénytelenek lesznek tagokat toborozni az elnyomott nép köréből. bár Niccolò ellenezte a dolgot, a többiek támogatásával Ezio megkezdte az újoncok toborzását; ezzel kezdetét vette Róma felszabadítása.
A Testvériség kiterjesztése[]
- "Azt mondom, itt kell munkálkodunk. Rómában. Semmissé tesszük a Borgiák befolyását, míg visszaállítjuk a sajátunkat. És én most azonnal el akarom kezdeni."
- ―Ezio felfedi terveit a Borgiák ellen[src]
Ezio toborzás közben
Egy év alatt Ezio Róma elnyomott lakosai közül számos személyből asszaszin újoncot csinált, valamint már korábban beválasztott tagokat is tanítványaivá fogadott, többek között Francesco Vecelliót, akinek korábbi mestere elárulta az Asszaszin Rendet.
Ezek a tanítványok kezdetben Ezio mellett tanultak és harcoltak, majd különböző küldetésekre indultak világszerte, például az indiai Kalkuttába. Ezio igénybe vette segítségüket több templomos ügynök eliminálásához is, mint például Malfatto vagy Silvestro Sabbatini esetében.
Ez alatt az idő alatt kereste fel Eziót váratlanul régi barátja, Leonardo da Vinci, aki elbeszélése alapján kénytelen volt a Borgiák szolgálatába állni, és létrehozott számukra több harci gépet. Leonardo megígérte, hogy továbbra is támogatja barátját különböző fejlesztésekkel, azonban kénytelen volt ezúttal pénzt kérni ezekért. Találkozásuk után Ezio felkutatta és elpusztította Leonardo harci masináit azok tervrajzaival együtt.
A négyek bukása[]
A Bankár[]
- "Ha elvágjuk pénzügyi forrásait, Cesare elveszti seregét, és emberei nélkül fog visszatérni. Tehát az a kérdésem, honnan szerzi a pénzét?"
- ―Ezio a Bankárról kérdezi szövetségeseit[src]
A Bankár partija.
Ezio a főhadiszálláson találkozott Niccolòval, La Volpéval, Bartolomeóval és Claudiával, hogy megbeszéljék Borgia-ellenes hadjáratuk újabb lépését. Mivel tudták, a legegyszerűbb de egyben egyik legnagyobb csapás Cesare pénzügyi helyzetének aláásása lenne, megtervezték a titokzatos "Bankár" felkutatását.
Emellett megtárgyalták azt is, hogy Cesare francia szövetségese, Octavian de Valois meggyilkolása, valamint az Angyalvárba való bejutás biztosítása is szükséges lépés lenne, mely utóbbit a Lucrezia szeretőjénél, Pietro Rossinál levő, a kastély oldalsó bejáratához való kulcs megszerzése jelenthette.
A rejtekhelyről kilépve Ezio a lóháton ülő Caterinába botlott. A nő azt mondta, senki sem veszi hasznát, amíg nem övé Forlì, valamint gyermekeivel is újra találkozni akart. Ezio kérése ellenére tehát Caterina elhagyta Rómát.
Később Ezio a Rosa in Fioréba ment Claudiához, aki továbbadta neki információit Egidio Trochéról, akinek tartozása volt a Bankár felé. Ezio megkereste Egidiót a Campidoglión, és miután megmentette őt a Bankár verőlegényeitől, el is kísérte őt egy biztonságos helyre, bátyja, Francesco házába.
Egidio beleegyezett, hogy segítsen Eziónak, majd miután az asszaszin átadta neki az adósság fedezéséhez szükséges összeget, néhány Borgia őrrel elment a Pantheonhoz, miközben Ezio a tetőkön követte őket. Ott a pénzt átadták a Borgia kapitánynak, Luigi Torcellinek, akit Ezio észrevétlenül meggyilkolt, és páncélját felvéve a helyére állt. A ládát felvéve elvezette az őröket a megfelelő helyre - egy partira, amelyet Cesare szervezett saját dicsőségére -, és átadta a ládát a következő őrnek, akitől könnyedén megszerezték Claudia kurtizánjai.
A mulatságra beosonva Ezio követte a Bankárt, azaz Juan Borgiát a parti fő helyszínére, ahol Cesare is beszédet tartott. A járőröző őröket elkerülve Ezio leült egy padra, melyről felugorva megölte az elhaladó Juant.
Miután Ezio elhagyta a helyszínt, a Rosa in Fioréba ment. A bordély előtt észrevette a két kurtizánt, akik elvitték a pénzesládát. A két nő sírva mondta Eziónak, hogy Borgia őrök követték őket, és berontottak Claudiához és Mariához. Ezio, rokonait féltve, azonnal berohant az épületbe, ahol már csak az őrök holttesteit találta, valamint anyját és Claudiát, utóbbit kezében egy késsel, aminek segítségével megölte a támadókat.
Harc a Franciával[]
- Ezio: "Ha már bent vagyunk, az embereid le tudják győzni a tábor őreit, igaz?"
- Bartolomeo: "Igen, de..."
- Ezio: "Ezio"
- Bartolomeo: "Főleg, ha a táboriakat teljesen váratlanul éri a támadás?"
- —Ezio és Bartolomeo megbeszélik tervüket[src]
A báró és a csapatai.
A Bankár halálát követően Ezio Bartolomeo d'Alvianót kereste fel barakkjában, ahol egy francia támadás visszaverése után maga Baron de Valois közölte velük, hogy elrabolta Bartolomeo feleségét, Pantasilea Baglionit, és csak a zsoldosvezér megadása fejében kíméli meg az életét. Bár tudta, hogy barakkjának és ő magának fontos védelmi szerepe van, Bartolomeo képes lett volna megadni magát feleségéért, mivel nem látott más lehetőséget; szerencséjükre azonban Ezio kitalált egy másik megoldást.
Miután Ezio megölt nagy számú francia katonát, azok páncéljait Bartolomeo katonái vették fel, és a szintés álruhás Ezio vezetésével elkísérték a látszólag megkötözött zsoldosvezért a francia táborba, Castra Praetoriába. A táboron belül a katonák meglepetésszerűen megtámadták a franciákat, ennek ellenére de Valois elmenekült Pantasileával a belső erődbe. Ezio követte őt, majd rejtett pisztolyával biztonságos távolságból lelőtte Octaviant, megszabadítva Pantasileát.
Az Angyalvár kulcsainak megszerzése[]
- "Ideje meglátogatni Lucrezia szeretőjét, Pietrót."
- ―Ezio, a kulcsok megszerzésére utalva[src]
Ezio a passiójátékon.
Nem sokkal Baron de Valois-n aratott győzelme után Ezio felkereste a La Volpe Addormentata nevű kocsmát, La Volpe tolvajainak központját, és újfent megtárgyalta asszaszin társa gyanúját Niccolò árulásáról. La Volpe szerint Niccolò volt az, aki a Pápai Hadsereget Monteriggionihoz vezette, és aki szólt Rodrigónak és Cesarének, hogy maradjanak távol az Angyalvártól Ezio ottjárta idején. Ezio nem értett vele egyet, de megígérte, hogy leellenőrzi Niccolòt.
Nem sokkal később La Volpe megtudta, hogy Cesare rájött, hogy Pietro Rossinak viszona van Lucreziával, ezért a megölését tervezte. A város kapuinál Ezio szemtanúja volt, ahogy Cesare személyi bérgyilkosa, Micheletto Corella meggyilkolja Egidio Troche testvérét, Francescót.
Ezio ezután Micheletto nyomába eredt, aki Pietro megölését kapta feladatul. Tudva, hogy Lucrezia szeretője részt fog venni a közeli Passió-színdarabban, a bérgyilkos több emberének jelmezeket adott át. Ezeket Ezio asszaszin tanoncai megszerezték Micheletto embereinek meggyilkolásával.
Mikor odaértek a színdarab színhelyére, a Colosseumhoz, Ezio kívülről megmászta az építményt, és belül ereszkedett le színfalak mögött várakozó, beöltözött tanoncaihoz, útközben megölve Micheletto mesterlövészeit. A beöltözött asszaszinok észrevétlenül bejutottak a színtérre, majd Ezio lesújtott Michelettóra. Amikor azonban a bérgyilkos elmondta neki, hogy a biztonság kedvéért meg is mérgezték Pietrót, kegyelemből megkímélte az életét.
Pietróval a karjaiban Ezio gyorsan egy közeli orvoshoz sietett, miközben tanítványai megtisztították számára az utat a Borgia őröktől. Miután az orvos meggyógyította a színészt, és az átadta neki az Angyalvár kulcsát, Ezio észrevett egy Paganino nevű tolvajt, a Velencei Tolvajcéh egyik tagját, aki jelen volt Monteriggioni ostrománál is.
Amint észrevette az asszaszint, Paganino menekülni kezdett. Ezio utánaeredt, és rövid üldözés után el is fogta. Mikor vallatni kezdte, rájött, hogy Niccolò helyett Paganino volt az áruló, mielőtt azonban még többet megtudott volna tőle, a tolvaj a saját torkába nyomta Ezio rejtett pengéjét. Az asszaszin ezután visszarohant a Tiberis-szigetre, és az utolsó pillanatban meg tudta akadályozni La Volpét abban, hogy meggyilkolja Niccolòt.
Később a Főhadiszálláson Ezio megkérte La Volpét, hogy hívja össze az asszaszinokat, és hívja el Claudiát is. A ceremóniateremben gyűltek össze, ahol Ezio felajánlotta húgának a csatlakozást az Asszaszin Rendhez, követve a családi hagyományt. Claudia elfogadta az ajánlatot, így asszaszinná avatták.
Ezután Niccolò úgy döntött, lemond a Rend vezetői tisztségéről, és maga helyett Eziót ajánlotta Mentornak, mivel rájött, ő az az ember, "akire a Rendnek szüksége van". Ezio elfogadta a címet, és azonnal kinevezte Niccolòt tanácsadójának, aki rögtön a Borgiákkal való leszámolást tanácsolta neki. Ezio egyetértett vele, és elindult az Angyalvár felé.
A Borgiák bukása[]
- Ezio: "Jobb, ha továbbra is azt mondod, amit gondolsz. Mi másért kérném ki a legmegbízhatóbb tanácsadóm véleményét?"
- Macchiavelli: "Menj és öld meg őket, Mentore. Fejezd be, amit elkezdtél."
- Ezio: "Ezio"
- Macchiavelli: "Jó tanács."
- —Ezio és Niccolò a Borgiák sorsáról[src]
Cesare érvel az apjának.
Mivel Cesare római támogatói immár halottak voltak, a Testvériség és szövetségesei átvették a város irányítását. Ezio megtudta, hogy Cesare visszatért, hogy apjával beszéljen, így az asszaszin újra behatolt az Angyalvárba. Ott tanúja volt, amint Rodrigo megpróbálja megmérgezni fiát, melynek eredményeképpen Cesare ölte meg őt.
Amint Cesare elrohant, hogy megszerezze az apja által elrejtett Éden Almáját, Ezio behatolt a szobába, és megadta Rodrigónak a végső tiszteletadást. Ezután a Cesarében csalódott Lucreziától megtudta az Alma rejtekhelyét, így ő is Cesare után sietett.
Ezio pont időben érkezett a Szent Péter Bazilikába, hogy megszerezze az Almát Cesare orra elől. Cesare nagy számú pápai katonát küldött az asszaszin ellen, azonban az Alma erejével Ezio könnyedén felülkerekedett. A következő hónapokban az asszaszinok az Alma segítségével elpusztították Cesare római hatalmának a maradékát is.
Ezekután az asszaszinok magával Cesarével is összecsaptak, aki a város kapujánál várt segítséget Michelettótól és seregétől. A Cesarét védő katonákat megölték, azonban a templomos kimenekült a rácsok túloldalára. Hamarosan azonban rájött, hogy ott sem volt nagyobb biztonságban, mivel megérkezett Fabio Orsini, és II. Gyula, az új pápa parancsára letartóztatta őt. Miközben elhurcolták, Cesare azt kiáltotta, hogy láncok nem tarthatják őt fogva, valamint nincs ember, aki megölhetné őt.
Az asszaszinok szembeszállnak Cesare csapataival.
Győzelmük ellenére Eziót nyugtalanították Cesare utolsó szavai, és Leonardóval való újabb találkozásukkor megvallotta neki aggodalmait. Leonardo sugallatára Ezio elővette az Almát, és megnézte vele, hogy Cesare igazat mondott-e.
Mikor ezt megtette, Ezio szinte azonnal letette az Almát, és Leonardo kérdésére csak azt válaszolta, azonnal el kell menjen. Miután kiviharzott a műhelyből, Leonardo észrevette, hogy Ezio egy láda aranyat hagyott neki, kárpótlásul eddigi támogatója elvesztéséért.
Következmény[]
Cesare üldözése[]
- Kapitány: "Cesare megszökött!"
- Ezio: "Mikor?"
- Kapitány: "Kapitány"
- Ezio: "Az őrségváltásnál. Nagyjából fél órája."
- —Ezio értesül Cesare szökéséről[src]
A Főhadiszállásról Ezio az Angyalvárhoz rohant, ahol hatalmas fejetlenség fogadta. Egy őrtől megtudta, hogy Cesare megszökött cellájából, valószínűleg egy beépített embere segítségével, viszont Lucreziát otthagyta. Mivel tudta, hogy a leggyorsabb szökési út a vízen át vezet, Ezio a legközelebbi kikötőhöz rohant.
A kikötőben hatalmas tömeget talált, így kénytelen volt az Almát használni Cesare megtalálásához. Mivel az egy vörös vitorlás hajót jelzett számára, odarohant, azonban az már kihajózott. Ezio egy csónakhoz szaladt, hogy annak tulajdonosát lefizetve követhesse a karavellát, azonban a csónakban meglepetésére Claudiót találta, akit La Volpe bízott meg azzal, hogy segítsen az asszaszinnak.
A hajó már kikötött Ostia kikötőjében, amikor Claudio csónakja befutott. Ezio és Claudio gyorsan felrohant a hajóra, és könnyedén legyőzték az azon lévő katonákat, mialatt Cesare segítség reménye nélkül nézte őket egy fa ládából. Ezután a templomost titokban ládával együtt visszaküldték Rómába.
A Pápa tanácsosa[]
- II. Gyula: "Cesare Borgiát elszállították az egyik legerősebb és legbiztonságosabb sziklavárukba!"
- Ezio: "Hova?"
- II. Gyula: "II. Gyula"
- Ezio: "Oh, ez titkos információ, még számodra is. Nem vállalhatok semmilyen kockázatot Cesaréval."
- —II. Gyula pápa és Ezio beszélgetése[src]
1504-re Ezio lett II. Gyula pápa legfőbb tanácsadója, és vele volt, amikor a pápának megvitték a hírt: Cesarét kiszabadították, és átadták II. Aragóniai Ferdinándnak és feleségének, Izabellának. Mikor Ezio Cesare pontos tartózkodási helye iránt tudakozódott, a pápa diplomáciai okokból megtagadta a választ; valószínűleg tartott az asszaszin azon cselekedeteinek mellékhatásaitól, melyek érintik a templomosokat. Ezen beszélgetés vége felé vetette fel Ezio közömbösen, hogy a pápa által testőrségnek felfogadott svájci zsoldosokat "Svájci Gárdának" kellene nevezni.
Másnap Ezio gyűlést hívott össze La Volpe, Bartolomeo, Niccolò, és Claudia részvételével, hogy megbeszéljék a leszámolást azon Borgia vaskalaposokkal, akik még mindig Itálián élősködtek. Össze is hoztak egy tervet, hogy felügyelet alatt tarthassák a Borgia lojalistákat, amíg a csapás ideje elérkezik.
A gyűlést követően Ezio és Niccolò felkereste Rodrigo számos korábbi szeretőjét, többek között Vannozza dei Cattanei-t, Giulia Farnesét és Cesare feleségét, Charlotte d'Albret-t. Miközben Giuliához mentek, észrevették, hogy valaki követi őket. A háztetőkön sikerült lerázniuk, bár nem volt egyszerű dolguk.
Ez alatt a misszió alatt Niccolò többször is megpróbálta rávenni Eziót, hogy használják az Almát Cesare megtalálásához, azonban a Mentor, nem akarva az Alma erejének befolyása alá kerülni.
Leszámolás a Borgia vaskalaposokkal[]
- Bruno: "A Borgia vaskalaposok! Megbíztak valakit, hogy kövesse magát és Maestro Eziót..."
- Niccolò: "És?"
- Bruno: "Bruno"
- Niccolò: "Amint eltűntek maguk az útból, elrabolták Claudiát!"
- —Ezio és Niccolò értesül Claudia elrablásáról[src]
Charlotte palotájának elhagyása után Eziót és Niccolòt felkereste Bruno, Niccolò egyik kéme, hogy a Borgiák egyik embere követte őket, hogy biztos ne legyenek útban, mikor elrabolják Claudia Auditorét. Megtudva Ezio húgának tartózkodási helyét a két asszaszin kiszabadítására sietett, azonban odaérve rájöttek, hogy az egész csapda volt; Bruno valójában a Brogiáknak dolgozott.
A vaskalaposok központjához érve Ezio észrevette Claudiát, egy székhez kötözve félmeztelenül és összeverve. Az egyik Borgia-hű katona egy kést szorított a torkához, ezzel próbálva kizsarolni, hogy Ezio és Niccolò örökre elhagyják Rómát. A két asszaszin azonban könnyűszerrel felülkerekedett ellenfeleiken, leszámolva a vaskalaposokkal, épségben kiszabadítva Claudiát.
Ezután Ezio megtudta, hogy Micheletto újra felbukkant a Rómától keletre fekvő Zagarolóban található Ludus Magnusban. Egy száz fős, tolvajokból és tanítványaiból álló sereggel Ezio gyorsan bekerítette és legyőzte az orgyilkos vezetése alatt álló kétszázötven fős túlerőt.
Michelettót Firenzébe szállították, és a Palazzo della Signoria legfelső cellájába zárták. Itt Niccolò, Amerigo Vespucci és Piero Soderini, az aktuális Gonfaloniere kínzással próbáltak információt szerezni tőle. Bár nem tudtak meg tőle semmit, Niccolò megígérte, hogy tovább fog próbálkozni, míg Ezio visszatért Rómába.
Az Alma elzárása[]
- "Most már túl is játszottam szerepemet a történetedben, és most már vissza kell adj engem."
- ―Az Alma Eziónak[src]
Cesare Borgia letartoztatása.
Napokkal később Niccolò ébresztette Eziót a hírrel, hogy Mecheletto megszökött a Signoriából néhány maradék Borgia-hű ember segítségével. Ezio hamar rájött, hogy ebből hamar előnyt kovácsolhatnak: ha követni tudják a bérgyilkost, az könnyen Cesare nyomára vezetheti őket.
Összehívva egy vészhelyzeti gyűlést Ezio megszervezte a hajtóvadászatot Micheletto után, a Róma és Ostia környéki területekre összpontosítva. Ezután Niccolò szinte megparancsolta Eziónak, hogy használja az Almát Micheletto megkereséséhez, azonban az ereklye csupán egy spanyol kastély elmosódott képét mutatta neki.
Ez összezavarta Eziót, és Niccolò tanácsára megkérdezte az Almát, miért nem kapott tőle választ. Az Éden Darabja azt válaszolta, eljött az idő, hogy lemondjon róla, hogy a későbbi generációk is hasznát vehessék; még a helyet is megjelölte, ahol biztonságba kell helyezni. Mintegy búcsúajándékképpen az Alma még elárulta, hogy Micheletto Spanyolországba tartott Nápoly kikötőjén keresztül.
Nápolyba utazásuk előtt Ezio és Niccolò elhatározta, hogy kéréséhez híven megválnak az Almától. A Colosseumba lépve áthaladtak a valamikori Romulus búvóhelyén, megjelölve útjukat, míg elérték a Kamra bejáratát.
Ezio belépett a Kamrába, és elhelyezte az Éden Almáját a középen elhelyezkedő talapzaton. Miután elhagyta a Kamrát, Ezio és Niccolò úgy látta, mintha az ajtó eltűnt volna, bár az egyszerűen felvette a környező falak kinézetét.
A Borgiák végső megdöntése[]
Utazás Spanyolországba[]
- Ezio: "Hol van most?"
- Kapitány: "Eltűnt! Tudom, hogy a városban volt, kérdéseket tett fel, de itt kedvelik őt, és sok barátja van, hiszed vagy sem."
- ―Ezio és a kapitány Micheletto hollétéről[src]
Ezio 1506-ban, a nyári napforduló napján érkezett Nápolyba, ahol Niccolò és Leonardo segítségével a helyieknél érdeklődött Micheletto után, viszont kérdéseik válasz nélkül maradtak. Hosszú kutatás után végül ráakadtak egy kurtizánra, Camillára, aki az előző éjszakát bizonyíthatóan a leírásuknak megfelelő férfival töltötte. Camilla a kikötő, majd Valencia felé irányította őket.
Ezióék átkeltek Valenciába, azonban a viharos tenger miatt átkelésük öt napig tartott, ami minden reményüket eloszlatta arra, hogy könnyedén követhessék Michelettót. Azonban mikor megérkeztek, megtudták, hogy Micheletto a Magányos farkas fogadóba ment, melyet úgy írtak le: "nem úriembereknek való".
Természetesen azonnal a fogadóhoz mentek, ahova belépve tíz ember támadt rájuk, akiknek szeme már hozzászokott a benti sötétséghez. A két asszaszin visszaverte a támadókat, míg Leonardo a pult mögött bújt el. Eziót ezután maga Micheletto kezdte hátulról fojtogatni, de Niccolò egy jól irányzott hasbaütéssel menekülésre késztette a bérgyilkost.
Bár Micheletto elmenekült, egyik csatlósa túlélte az összecsapást, és elárulta a bérgyilkos tartózkodási helyét: a Castillo de la Motában húzta meg magát. Másnap, rövid pihenő után, a három bajtárs folytatta útját a Castellóba. Azonban túl későn érkeztek: Ezio megtudta egy ott állomásozó katonától, hogy Cesare megszökött, bár nem tudták, hogy hajtotta végre. Ezio azonnal friss lovakat kért, de Leonardo kimerültsége és Niccolò tanácsa meggyőzte arról, hogy jobb lesz, ha megpihennek.
Még abban a hónapban visszatértek Valenciába, és a várost Cesare elkötelezett támogatóinak elnyomása alatt találták. Az események fordulatától meglepve Ezióék megtárgyalták következő lépésüket. Leonardónak ötlete támadt, amihez társaitól ként, szenet és kálium-nitrátot kért, valamint vékony, nyújtható fémlemezeket.
Az összegyűjtött anyagokból Leonardo összeállított tizenkét kis méretű bombát, melyekkel, a zsinór meggyújtása után, könnyen elintézhettek több ellenséges katonát. Leonardo ezután, honvágyra hivatkozva, visszatért Itáliába.
Valencia megtámadása[]
- Fő cikk: Valencia megtámadása
- "Nos, nincs szükségünk az Almára ahhoz, hogy megmondjuk, mit tervez öreg barátunk, Cesare."
- ―Niccolò Cesare terveiről[src]
A visszalépés ellenére Ezio és Niccolò elhatározták, hogy elpusztítják Cesare új seregét, és együtt összeállítottak egy tervet. Míg Niccolò behatolt a támogatók táborába, Ezio a kikötő felé tartott. Az első hajóhoz érve meggyújtotta az első bomba zsinórját, és bedobta a járműbe, elmerengve azon, mekkora pusztító erővel rendelkezhet egy ilyen kis méretű eszköz. A robbanás viszont olyan méretű volt, hogy a hajó darabjait magasan felrepítette az égbe, teljesen megdöbbentve ezzel az asszaszint.
Ezio folytatta Cesare hajóinak felrobbantását, melyet sok esetben megkönnyített, hogy a hajókban lévő lőpor szétvetette a két szomszédos hajót is. Végül Ezio egymagában húsz hajót robbantott fel tíz bombával. Ezután találkozott Niccolòval az utca sarkán, melyben a Magányos farkas állt.
Az épület tetejére felmászva a két asszaszin a tetőablakon keresztül kikémlelte Cesarét és Michelettót, amint az események újabb fordulatait beszélték meg. Cesare dühében Michelettót vádolta kudarcaikért, melynek hatására végül a bérgyilkos rávetette magát mesterére.
Cesare gyorsan előrántotta övébe tűzött pisztolyát, és egy lövéssel teljesen szétroncsolta az arcát. Ezio visszahúzódott, abban a reményben, hogy távozásakor elkaphatja Cesarét, azonban Niccolò, amikor a jobb rálátás érdekében előrébb kúszott, véletlenül lesodort egy cserepet a tetőről. Ez felkeltette Cesare figyelmét, és előkapta második fegyverét, az előzőhöz hasonló gyorsasággal, és vállon lőtte Niccolòt.
Ezio először üldözni akarta a templomost, azonban társának sérülése túl súlyos volt, orvosi segítségre volt szüksége. Miután találtak egy orvost, megtudták tőle, hogy a lövedék áthaladt Niccolò vállán, így két hét alatt felépülhet annyira, hogy elutazhasson. Ezio továbbment, hogy üldözze Cesarét, amihez Niccolò sok sikert kívánt.
Viana ostroma[]
- Cesare: "Hogyan találtál meg?"
- Ezio: "Az Alma, melyet Mario Auditorétől loptál el, vezetett ide."
- ―Cesare és Ezio Viana mellett[src]
1507-ben Ezio végre rátalált Cesarére: a templomos sógora, János király seregeit vezette ostromra Viana ellen.
A csatatéren Ezio rátámadt Cesarére, azonnal, bár sikertelenül, megkísérelte megölni őt rejtett pengéjével. A templomos emberei feltartották az asszaszint, amíg Cesare elmenekült Viana felé. Egy becsapódó ágyúgolyó miatt Ezio egy ideig eszméletlenül feküdt, de azután Cesare után vetette magát, követve őt a kisvároson keresztül.
A harcoló őrökön keresztülverekedve magát, megmászva két égő ostromtornyot, Ezio elérte a vianai vár falait. Miután átvágta magát egy kisebb ellenséges csoporton, az asszaszin párbajba bocsátkozott Cesaréval.
A templomos őrök meg-megújuló hullámai ellenére Ezio sorban le tudta törni Cesare páncéljának darabjait, végül legyőzve őt. Mivel a templomos megszállottan azt ismételte, ember nem ölheti meg őt, Ezio hidegvérrel azt válaszolta, ebben az esetben a Sors kezére bízza őt, és ledobta Cesarét a falról, megölve ezzel a Borgiát.
Később, egy sokkal idősebb Ezio visszatért a Villa Auditore alatti Szentélybe, hogy hátrahagyjon egy nyomot a Colosseum Kamrát védő jelszóhoz, melyet Leonardo tanácsolt neki évekkel korábban. A jelet csak a saslátást birtokló személyek láthatták.