FANDOM


IkonacacIkonac1IkonacblIkonac2IkonacrIkonacksc

Maszjáftól Firenzéig
F I G Y E L E M!

A cikk a(z) Maszjáftól Firenzéig projekt része, így speciális védettséget élvez. A cikken jelenleg Csermely Attila dolgozik. Kérjük, csak akkor szerkeszd, ha nem tartalmi jellegű módosításokat kívánsz a cikken elvégezni, hanem csupán apróbb korrigálásokat (pl. nyelvtani hibák javítása)! Részletesebben erről a projektről ezen a lapon olvashatsz.
Keresztesek
Crusader crest
A keresztesek címere
Felépítési információk
AlapítójaI. Richárd, angol király
FőhadiszállásaiAkko
TársszervezeteiPápaság
VallásaKeresztények (katolikus dominanciával)
Történelmi információk
Megalakulásának időpontja1190
További információk
Nevezetes tagjaiI. Richárd
Robert de Sable
Garnier de Naplouse
Sibrand
Armand Bouchart
Maria Thorpe
Montferrati Vilmos
Haras

A keresztesek egy szerzetesi és katonai keresztény lovagokból álló koalíciós szervezet, mely keresztes háborút kezdett a Szentföldön, azzal a céllal, hogy visszaszerezze azt a muszlim szaracénoktól a kereszténység nevében. Vezetőjük Anglia királya, Oroszlánszívű Richárd volt. Akko városában, a Királyságban, és Arsufban tűntek fel. A koalíció több rendből állt, ilyen volt a Richárd Keresztesek, a Templomos Lovagrend, az Ispotályos Lovagrend, és a Teuton Lovagrend.

TörténelemSzerkesztés

A késő 12. században a bizánci császár I. Alexiosz egy nagy követet küldött II. Orbán Pápához, hogy segítségét kérjen a szeldzsuk törökök ellen. A keresztes lovagok 1095-ben hozták létre rendűket, amikor II. Orbán Pápa felszólított minden keresztényt, hogy induljon háborúba a törökök ellen, jutalomért és bűneik elengedéséért cserébe.

A Harmadik Keresztes HadjáratSzerkesztés

1191. évét írták, amikor a kereszteseket Oroszlánszívű Richárd vezette. Az ő vezetése alatt a keresztesek rengeteg győzelmet arattak a Harmadik Keresztes Hadjárat során. Számos csatát nyertek meg Akkonál, Arsufnál, és Jaffánál, de nem sikerült megtartaniuk Jeruzsálemet. Richárd király békét kötött a szaracénokkal, megállapodtak abban, hogy Szaladin nem támadja meg Jeruzsálemet, és lehetővé teszi a keresztény zarándokok szabad látogatását.

A templomos lovagok egyik része a keresztes sereggel az Assassin Maszjáf erődjét 2 alkalommal is megtámadták a Harmadik Keresztes Hadjárat során. Minkét kísérletük kudarcba fulladt.

Az első támadás Haras vezetésével 1189-ben történt. Haras maga is tagja volt az Assassin rendnek, míg áruló nem lett. Célja az Alma felkutatása volt. A második 1191-ben a templomosok nagymestere Robert de Sable által vezetett támadás volt. Mindkét támadásuk elbukása az Asszaszin Altaïrnak köszönhető.

1191-ben, a keresztesek elfoglalták Jaffat, Akkot, és Jeruzsálem felét. Több keresztes járőrözött a pusztákon olyan városok közelében mint Akko, Damaszkusz vagy Jeruzsálem.

Ugyanebben az éveb tűzte ki céljául Altaïr, hogy megszünteti a korrupt templomosok befolyását. Ám több ember volt akivel végezni kellett mind Keresztes és mind Szaracén oldalon. Altaïr elhatározta, hogy végez a Templomosok Nagymesterével Robert de Sableval, akit Arsufnál egy párbaj során meg is öl, és meggyőzi Richárd királyt, hogy a templomosok voltak az árulók seregében.

LovagrendekSzerkesztés

Templomos LovagokSzerkesztés

A templomosok már léteztek a történelem folyamán. A keresztes hadjáratok idején úgy érezték, hogy támogatniuk kell a katolikus egyházat. Így jött létre belőlük egy szerzetesi-katonai szervezet, azzal a kinyilvánított céllal, hogy védelmezik a zarándokokat a Szentföldön.

Azonban a az igazi céljuk, az Éden Darabjainak felkutatása volt, amelyek közül az egyiket Salamon templomában 1191-ben találták meg, mellyel megnövelhetik a a befolyásukat ellenségeiken, az Asszaszinokon.

1191-ben, amikor Robert de Sable volt a vezetőjük, és felelős az Éden Almájának felkutatásáért. Azt tervezte, hogy meghódítja a Szentföldet a muzulmánoktól, és kiszorítják őket a többi keresztes rend segítségével, mellyel véget vetnek a háborúnak. A vezetők több nagyobb lovagi frakcióból, több szaracén vezetőből , sőt Asszaszin is (Al Mualim), akiknek neve olyan titkos volt mint maguk templomosok.

Teuton LovagokSzerkesztés

A Testvériség Rendje, a Német Ház, Szent Máriának esküdött fel Jeruzsálemben, ismertebb nevükön ők voltak a teuton lovagok, egy szerzetesi katonai német eredetű rend, mely részt vett a harmadik keresztes hadjáratban.

A Keresztesek (vezető: I Richárd Angol Király), a Német Lovagrend segítségével meghódították Akkot, majd a későbbiekben elhelyezkedtek a város közelében.

A Rend első Nagymestere, Sibrand volt, aki titokban tagja volt a Templomos Rendnek. Azt tervezte, hogy felhasználja a keresztes flottát, és blokád alá veszi vele Akkát, hogy a város, ezzel meg akadályozva az európai királyságok erősítéseinek bejövetelét, és ezzel a megerősíteni kívánta, hogy, templomosok meghódítsák a Szentföldet.

Ispotályos LovagokSzerkesztés

Az Ispotályos lovagok, más nevükön Jeruzsálemi, rodoszi és máltai Szent János szuverén ispotályos rend, Szent János rend, máltai lovagrend és máltai lovagok, és a Kórházak Rendje, egy keresztény szervezet, egyházi lovagrend, amely amalfi ispotályként kezdte működését Jeruzsálemben 1080 körül. Miután az első keresztes hadjárat megindult, vallási-katonai renddé alakult, saját regulával. Miután az iszlám erők visszafoglalták a Szentföldet, a rend Rodosz szigetére került, majd később Máltára. Lobogójuk: fehér kereszt, gyakran fekete háttérrel.

A lovagrendet a Kórházakban alapították, hogy a városi (Jeruzsálemi) szegények és, betegek vagy sérült zarándokok ellátását biztosítsák, de egy sokkal militarista szervezet alakult ki belőle a keresztes hadjáratok során.

1191-ben, vezetőjük Garnier de Naplouse, titokban templomos. Miután a templomosok elvesztették az Almát az Assassinok miatt, Garnier kísérletekbe kezdett a betegein gyógynövényekkel, hogy megpróbálja létrehozni az Alma elme irányító hatását.

KatonákSzerkesztés

1191-ben, a keresztesek irányították Akka városát. Egy sokarcú őrség állomásozott az ország és régiói között, Akkoban, Jeruzsálemben, Damaszkuszban és Masyafban is.

Rendszeres ŐrökSzerkesztés

A rendszeres őrök voltak a leggyakrabban előforduló keresztes őrök az egész Szentföldön. Ők nem viseltek sisakot, csak könnyű páncélt. Ők voltak a leggyengébb keresztes őrök, és az erejüket csak számuk növelte. Mint a legtöbb gyáva őr, ők is menekülni kezdtek, amikor az ellenfélnyerésre állt.

ŐrmesterekSzerkesztés

Ezek az őrök láncinggel voltak felszerelve, és sisakot viseltek. Gyakran vezettek őrjáratokat ő, és harcolni is jobban tudtak, mint a hagyományos katonák Bátrabbak voltak, mint a szokásos őrök, de így is elmenekültek, ha az ellenfél megölt pár magasabb rangú őrt.

KapitányokSzerkesztés

A kapitányok voltak a legerősebbek láncinget és páncélt is viseltek, a különböző lovagi cuccok mellett. Előlük ritkán futhatsz el a küzdelem során, még a legkiválóbb harcosoknak is izzasztó ellenfelek.

Templomos LovagokSzerkesztés

A templomosok már jól képzettebb lovagok, akik feltették az egész életüket a Szentföld Keresztjére, ám előfordulnak a szaracén városokban is. Páncélt viseltek hasonlót a gárdák kapitányához, de a páncél nehéz volt, templomos kereszt helyett az ágaskodó oroszlán jelét viselték, amely szokásos Keresztes szimbólum. Ők magasan képzett harcosok voltak, és agresszívan küzdöttek, megtörték az ellenség védelmét hamar. Előlük soha nem futhatsz el a harc közben, és aki harcol velük, gyakran meghal. A játékban Altair 60 ilyen lovaggal végezhet.

ApróságokSzerkesztés

ZászlókSzerkesztés

Rengeteg zászlót lelhetsz meg az Assassin's Creed-ben, szanaszét a játékban. Típusai:

  • Richárd Király Zászlók
  • Német Lovagrend Zászlók
  • Ispotályos Zászlók
  • Templomos Zászlók
  • Jeruzsálemi Keresztes Zászlók

GalériaSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.