Battle of Forlì (DLC)

F I G Y E L E M!

A cikk a(z) Maszjáftól Firenzéig projekt része, így speciális védettséget élvez. A cikken jelenleg Csermely Attila dolgozik. Kérjük, csak akkor szerkeszd, ha nem tartalmi jellegű módosításokat kívánsz a cikken elvégezni, hanem csupán apróbb korrigálásokat (pl. nyelvtani hibák javítása)! Részletesebben erről a projektről ezen a lapon olvashatsz.

A cikk a következőről szól: Battle of Forlì (DLC); lehet, hogy téged inkább a(z) Forlì ostroma című cikk érdekel.

A Battle of Forlì (magyarul: Forlì ostroma) egyike a két letölthető tartalomnak, melyek az Assassin's Creed II-höz kapcsolódnak. Ez az első a két "meghibásodott memóriából" az Animusban (12-es DNS szakasz), mely 2010. január 28-án került forgalomba.

A DLC hat küldetést tartalmaz, valamint egy "speciális memóriát", melyben Ezio a repülő szerkezetet használhatja Forlì egén.

Cselekménye[]

Fő cikk: Forlì ostroma Ezio találkozott Marioval és Niccolòval, és elutazott Da Vinci velencei műhelyébe, azt remélve, hogy a művész segíthet fényt deríteni a különleges ereklyéről amit Rodrigo csak "Almának" hívott. Leonardo megvizsgálta ezt az egyedülálló szerkezetet, és kijelentette, hogy az a fém, amiből ez a szerkezet készült nem létezik, és hogy ennek a tárgynak a mechanikája jóval meghaladja ezt a kort. Miután röviden megérintette az Almát, Ezio véletlenül aktiválta az eszközt, ami elkezdett izzani és furcsa holografikus képeket mutatni, bár gyorsan kikapcsolta azt. Niccolò később bejelentette, hogy elintézte, hogy az Éden Darabját átvigyék a Rocca di Ravaldinóba, ahol azt védené az asszaszinok egyik szövetségese, Caterina Sforza.

Niccolò és Ezio épp Forlì városán kívül találkoztak Caterinával Romagnában. Röviden megvitatták az Almát, és amikor ők visszaértek a városba, akkor megtudták, hogy a várost megtámadta a két testvér, Checco és Ludovico Orsi. Ahogy a csoport harcolt a város kapui be voltak zárva, Eziónak sikerült egy másik utat találnia és kinyitnia a kapukat belülről miközben megengedte nekik, hogy folytassák a Citadellába vezető útjukat.

Battle of forlí — Ezio, Machiavelli és Caterina Forlì ostromakor

Miközben elérték a Rocca di Ravaldinót, megtudták, hogy Caterina gyerekei közül kettőt, Ottavianot és Biancát, elvitték az Orsi testvérek magukkal, akik nemrég megtámadták a Citadellát. Ezio visszaverte a támadást, és Caterina kezeiben adta az Almát mielőtt elment megmenteni a két gyerekét.

Miközben elindult Romagnába, Ezio legyőzte a védőrészletet, amit kijelöltek arra, hogy bebörtönözze Biancát, aki elküldte Eziót a testvéréhez, Ottavianóhoz. Amikor Bianca menekült vissza a városba, Ezio elindult ahhoz a világítótoronyhoz, ahol Ottavianót tartotta fogva Ludovico. Miközben megmászta a tornyot, Ezio megölte Ludovicót és kiszabadított Ottavianót, bár megtudta, hogy az emberrablás egy zavaró dolog volt, mellyel megengedte Checcónak, hogy ellopja az Almát.

Ezio gyorsan megölte Checcót és a megmaradó embereit. Ahogy visszavette az Almát, Ezio nem vette észre, hogy Checco hasba döfte őt. Ezio megsérült, és az Almával együtt összeomlott és a földre gurult a kezéből az Alma. Mielőtt eszméletlen lett, Ezio látott egy szerzetest, akinek hiányzott az egyik ujja, és ő felvette az Almát és Ezio akarata ellenére elsétált, aki könyörgött neki, hogy ne nyissa ki azt, amiben az Éden Darabot tartja.

Caterina őrei később Checco holtteste mellett megtalálták Eziót és visszavitték őt Forlìba, ahol Caterina ápolta őt. Amikor visszatért az eszmélete Ezio sietve elmagyarázta Caterinának, hogy egy fekete ruhájú ember ellopta tőle az Almát. Majd felismerte őt, hogy szerzetesek laknak a város falain kívül, és Ezio távozott, hogy átkutassa a templomot.

Bár ott a szerzetesnek nem volt jele, amikor Ezio szembe találta magát O'Callahan testvérrel, ő mondta neki, hogy folytassa a keresést San Vincenzónál Forlì központjánál. Egy szerzetest azonosított Ezio, aki felismerte, hogy ő volt Stefano da Bagnone gyilkosa, és menekülni kezdett. Őt elfogta és, meggyőzte, hogy nem fogja bántani, a szerzetes Eziónak megmondta a kilencujjú szerzetes nevét, aki: Girolamo Savonarola.