Fandom

Assassin's Creed Wiki

FANszekció:Orgyilkos hitvallás: Segítő kezek

1 322cikk található
ezen a wikin
Add New Page
Vitalap0 Share
FANszekció:Orgyilkos hitvallás: Segítő kezek
Nincs feltöltve kép
ÍróMarcius09

I.fejezet:Bajlós kezdet Szerkesztés

1444. November 9.-ét írunk. A magyar hadsereg átlépte a határt és Várna felé tartott Hunyadi János vezetésével. Velük tartott Lengyelország és Csehország hadserege és a pápa küldötte templomos lovagok is. Kicsivel a határ után a havasalföldi sereg, köztük jó pár asszaszin is csatlakozott az immáron nem kicsi csapathoz. Az élen Hunyadi, Jagelló Ulászló, gróf Szilágyi Mihály és a havasalföldi asszaszinok mentora Vali cel Dracul ment.

- De érdekes lovad van neked Vali.- mondta Hunyadi bajszát pödörve.

- Ez a ló kedves az én lelkemnek. Idős egy kicsit, de rajta tanultam meg lovagolni. –válaszolt.

- Hát harcban volt már? Megállja a helyét?- kérdezte Szilágyi

- Nem kevés harcot vívtam és mindegyiket a hátáról nyertem meg. – válaszolta Vali dicsekedve.

- Még soha nem hallottam olyan szóról, hogy asszaszin. Mik is vagytok ti? – kérdezte Szilágyi Mihály érdeklődve.

- Az asszaszin szó tulajdonképpen a vallásunk neve. – mondta Vali- Minden asszaszin a testvérünk. Olyanok vagyunk mint egy rendtartó kis sereg. A békéért harcolunk.

- Az nemes cél. - válaszolta Szilágyi- De miért nem a seregbe álltatok be? Ugyan azt csinálnátok.

- Majd meglátod. – válaszolta a mentor

Mentek tovább. Út közben a vezetők megbeszélték a haditervet és a katonák tudatára adták. Az egész bal szárnyat Szilágyi Mihály vezeti majd. A keresztesek betörnek II. Murád seregébe és utána menekülést színlelnek. A központban meghúzódó janicsárok követik őket és kívülre kerülnek. Balról a Szilágyi Mihály vezetése alatt álló sereg és a Havasalföldi asszaszinok csapnak le a janicsárokra. Utána mindenki elindul előre és győzelemmel zárják a csatát.

Este Várna előtt 5 kilométerrel letáborozott a sereg. Egy cigányember ment oda hozzájuk. Koszos, szakad ruhában volt. A haditervről kérdezősködött Ulászlótól. Vali látta rajta, hogy kém akit az Oszmánok küldtek. A magyar király nem értett abból semmit amit cigánynyelven kérdezett tőle, próbált inkább hátrébb állni tőle. Vali értette a nyelvét. Megmarkolta a szakadt ruháját és a legközelebbi fához szorította az embert. Fenyegetni kezdte olyan nyelven, hogy ő is értse.


- Ha még egyszer meglátlak itt, ezt nyomom le a torkodon. Érthető? – mondta Vali egy kést felmutatva az embernek. Az asszaszin letette az embert és visszament a táborba. A cigány elfutott.

- Ez meg ki volt? – kérdezte Hunyadi és Szilágyi egymásba karolva és egy kancsó bort tartva a kezükben.

- Csak egy cigányember aki ide tévedt. - válaszolt.

- Szóval ilyen a havasalföldi vendégszeretet? – vágta rá Szilágy nevetve.

- Menyetek aludni barátaim. Holnap még sokat kell még gyalogolni. - válaszolta Vali a témát elterelve.

Másnap reggel nyugodtan keltek fel. A hadsereg elkészült, folytathatták az utat. 2 órán át mentek előre, amikor a távolban egy másik sereget láttak a várnai harcmezőn állni. Vali megdöbbent szemmel nézett rájuk, miközben a tegnap esti incidensre gondolt. Hamarosan hatalmas meglepetés fogadta őket. Kicsi gyors fekete pontokat láttak az égen siklani. Vali összehúzta a szemét. Utána felkiáltott.

- Mindenki hátra! – Ordította az asszaszin mentor hátrafelé sietve hátasával.

Rohantak utána az asszaszinjai hátasukon. A magyar hadsereg is vágtatott hátra Szilágyival és Hunyadival. A templomos sereg majdhogy felét letarolta a nyílzápor, amit az oszmán hadsereg zúdított rájuk. Sajnálatos módon a magyar uralkodó, Jagelló Ulászló is odaveszett a veszedelemben. A vér csakúgy fröcsögött össze-vissza. Mindenki kétségbe volt esve. Amikor elmúlt a nyílzápor, Hunyadi előre indította a magyar sereget. A maradék templomos tartotta magát a haditervhez: taroltak befelé. Sorban dőltek el a törökök. Az út a janicsárokhoz szabaddá vált. A magyar sereg és Hunyadi félelmet nem ismerve indult előre. Csak vágtattak és vágtattak. A janicsárok több ló lábát is kiütötték és szúrták le őket karddal. Hunyadi a sor végén volt, mögötte ment Szilágyi. Vali és az asszaszinok maradtak egy helyben. Csak nézték, ahogy ugyan annyi magyar és török esik el egyszerre. De tudták, hogy a törökök többen vannak és kilátástalan a harc. Öt asszaszin elindult előre ezt kiáltva.

- Noi nu putem sta asta! Victorie la ucigaşi!(Ezt nem nézhetjük tétlenül! Győzzenek az asszaszinok!)

Vali sápadt arcal nézte ahogy testvérei a halálba rohannak. Nem ment untánnuk, mert ő is a vesztébe rohanna. Csak fogta a fejét. Az asszaszinok előhúzták katarjaikat és kardjaikat. Ölték a janicsárokat. Jobbra balra csapkodtak. Az egyik asszaszin szúrtavolna bele az egyik janicsár szívébe a katarját, de a janicsár kardját előre tartva belefutott. Az asszaszin a janicsárral együtt eldőlt. A maradék négy az összes körülöttük lévő embert megölték és kivonszolták testvérük holttestét a csatatérről. Eközben a magyar sereg ereje már fogytában volt. Hunyadi lábát egyszercsak egy buzogány eltalálta. Hatalmas ordítás és fémes zaj hallatszott. Szerencséje, hogy lovon volt, így el tudodt nagy nehezen menekülni. Mindenki vonult vissza. A csatát elvesztették.

- Odihnească în păcii frate.(Nyugodj békében testvér) – suttogta Vali.

Elmenekültek a helyszínről. Csak az asszaszinok, Vali, Hunyadi, Szilágyi és a fél magyar hadsereg maradt életben.

II. fejezet: Egy új asszaszin születése Szerkesztés

Várnától 5 órányi lovaglásra voltak. Hunyadi lába be lett kötözve, így lóról tudott harcolni. Az asszaszinok szomorúak voltak testvérük halála miatt. Szilágyi Valival beszélt erről.

- Sajnálom testvéred halálát. – mondta Mihály együttérző hangon.

- Ez több egy ember életének kimúlásánál. - vágta rá Vali- Eggyel kevesebben lettünk. Gyengültünk. Egy új asszaszint kell keresnünk. Egy új asszaszint aki képes, hogy felülmúlja eddigi képességeit, és mint egy személy, egy egész hadsereget képviseljen a csatákban.

Szilágyiban ekkor megdobbant valami. Ezek a szavak lelkesítették, hogy valami nagyon fontos döntést hozzon. Saját akaratának nem tudott parancsolni. Képes lett volna mindent eldobni. Ekkor megszólalt:

- Vali. Asszaszin szeretnék lenni! Képes vagyok bármit feláldozni ezért. – szólalt meg Szilágyi Mihály hatalmas lelkesedést éreztetve a hangjával.

Ekkor Valinak tágra nyíltak a szemei. Öröm töltötte el a szívét, hogy egy emberben ekkora lelkesedés van a jó cél érdekében.

- Rendben barátom. De most gondold meg. Szerintem nem tudod, hogy mit vállalsz.

- Tisztában vagyok vele. – válaszolt Szilágyi – Mentor.

Folytatták az utat. A többi asszaszin suttogott egymásoz valamit románul. Nem tudták mire vélni ezt.

Másnap reggel, Vali előre küldött egy asszaszint. Ebédidőre meg is érkezett. A török sereg az éjszaka megelőzte őket. 2 órányi gyalogútra voltak tőlük. Rigómezőnél álltak. Kicsi sereg volt 20-30 darab janicsáral. Ebéd közben megbeszélték a tervet. A maradék magyar sereg elmegy Rigómező irányába. Ők egy nagy kerülővel elmennek, amíg a sereg lefoglalja a törököket. Három óra tájékán elindultak kétfelé. A magyar sereg balra, Vali cel Dracul, Hunyadi János, Szilágyi Mihály és az asszaszinok pedig jobbra. A csapatot innentől Vali vezette.


Három nap múlva a Kárpátok erdélyi vonulataiban voltak, egy erdő kellős közepén. Vali egy épület elé vezette őket. Meglepő módon nem volt bejárata. Az asszaszinok felmásztak a tetejére. Vali lent maradt. Az asszaszinok sorban tűntek el az épület tetejéről, egy csapóajtón keresztül a belsejébe. Öt perc múlva kijöttek és 3 edényt hoztak magukkal. Az egyik asszaszin odament Hunyadihoz és levette a kötést a lábáról. A testrész tele volt száradt vérrel és kék-zöld foltokkal. Zöld színű krém volt az edényben. Bekente vele Hunyadi lábát és vissza húzta rá a kötést. A másik két edényt pedig a két asszaszin Vali elé vitte. A mentor Szilágyinak mutatta azokat és mondta:

- Válassz egyet. Mindegy, hogy melyiket. - mondta

Szilágyi rámutatott a jobb oldalon lévő edényre. Vali kinyitotta, és egy alkarvédő volt benne, amire rá volt erősítve egy szerkezet. Kilógott belőle egy zsinór, ami egy gyűrűhöz volt kötve. A gyűrűre egy érdekes jel volt vésve. Az asszaszinok jele volt az.

- Ez az eszköz lesz a legfontosabb fegyvered. Mindig veled kell, hogy legyen. Könnyen elrejthető és a gyors gyilkoló eszköz. Közelharcban is megállja a helyét. Ezt mi csak rejtett pengének nevezzük. - mondta Vali.

Szilágyi kivette az edényből és felhúzta a kezére az alkarvédőt, az ujjára pedig a gyűrűt. Vali gyorsan lefogta a kezét.

- Ne mozdítsd meg a gyűrűsujjad! Vedd is le róla a gyűrűt! - parancsolta Vali- Ha meghúzod a zsinór, az ujjadnak vége. Gyere velem. Vali felnyitott egy csapóajtót, amit levelek takartak be a földön és bevezette oda Szilágyit és az asszaszinokat. Hunyadi a ló hátán, az épület előtt maradt. Vali egy fáklyát vitt magával. A hosszú lépcső után egy terembe értek. A fáklyatartókba tették az összes fáklyát. Egy lábakon álló vastál tele volt fával Vali a fáklyáját beledobta. Azonnal meggyulladt. Egy hosszú vas csipeszvolt a tálban. Várta, hogy elkezdjen izzani a vége.

- Húzd fel a gyűrűt az ujjadra, szorítsd össze a fogad és nyújts ide a kezed. – mondta Vali Szilágyinak.

A mentor Szilágyi gyűrűsujjára nyomta a csipeszt és elkezdett gőzölögni. Egyből ráforrt a gyűrű az ujjára és a fél ujja leesett. Mihály, hirtelen elkezdett izzadni. Egy halk nyögés hallatszott. Vali levette a vascsipeszt és visszatette a tálba. Megfogott egy vízel teli kacsót és ráöntötte a tűzre.

- Laa shay'a waqi'un moutlaq bale kouloun moumkine. – mondta Vali és az összes asszaszin egyszerre.

- Most már te is asszaszin vagy. – mondta a mentor- Emeld fel a gyűrűsujjad. Szilágyi tette amit mondtak neki. Amint feljebb ment a gyűrű, az meghúzta a zsinórt és egy rugó közvetítésével egy éles penge jött ki a szerkezetből. Az alkarjához volt az egész erősítve. A gyűrűt sem lehetett már leszedni az ujjáról. Szilágyi ismét felemelte az ujját és a penge visszasiklott a sínbe. Szilágyinak tetszett az új fegyvere, de Vali még nem fejezte be.

- A rendnek 3 szabálya van csak. Mind a 3 szabályt be kell tartanod. Tarts távol a pengéd az ártatlanok húsától, ne kelts nagy feltűnést a gyilkosságokkal és soha ne sodord veszélybe a rendet. Ha bármelyiket is megszeged, bűnhődnöd kell. - mondta szigorúan Vali.

Szilágyi rábólintott. A többi asszaszin egy kardot és egy nagyjából 30 centiméteres pengét adott neki. Az asszaszin tanonc elrakta a fegyvereket.

- Még egy fontos dolog. - mondta Vali- Csuklyát kell hordanod. A kiképzésed holnap elkezdjük.


Szilágyi feltette a csuklyát és kimentek az épületből. Hunyadi a lovon várta őket.

- Veled meg mi történt? - kérdezte Hunyadi

- Asszaszin lettem! – válaszolta büszkén Szilágyi


III.fejezet: Barátok és ellenségek Szerkesztés

Öt hónap telt el Szilágyi Mihály asszaszinná avatása után. Öt kemény és fárasztó hónap. Szilágyit az öt hónap alatt majdhogy mester asszaszinná edzették. Kiképzésén több ember dolgozott. Kettő asszaszinnal a csapatból nagyon szoros baráti kapcsolatot alakított ki. Az egyik Dugovics Titusz a másik Kapisztrán János volt. Dugovics nagyjából Szilágyival volt egykorú. János már idős volt. Ő volt az előző mentor. Már nem volt elég mozgékony, hogy asszaszin legyen, de a rendbe maradt. Dugovics egy volt azon 5 asszaszin közül, akik a Várnai csatában előre rohantak. Őt ezért lefokozták a másik 3-mal együtt.

Szilágyi, Dugovics és még 5 asszaszin Nándorfehérvárra tartott Kapisztrán Jánossal és Hunyadival.

- Szép napunk van ma nem gondolod testvér? – mondta Szilágyi

- Ugyan. Szebb lenne, ha már Nándorfehérváron lennénk. – válaszolt Dugovics.

- Ezen nem segít a varázskenőcsöd Titusz? – kérdezte tréfásan Hunyadi. Hiszen Dugovics Titusz volt az aki bekente a törött lábát a zöld kenőccsel.

- Nagyon vicces vagy. – válaszolt ironikus hangon az asszaszin.

A lovak fáradtak voltak. Nem bírtak volna 10 percet sem már. Nándorfehérvár még nagyon messze volt. Láttak egy elhagyott istállót a puszta közepén. A széna még jó volt és egy gémeskút is volt a közelben, tele esővízzel. Ott letáboroztak estére. A lovak megették a szénájukat és tele itták magukat. Az emberek egy köteg szénát fejenként elhoztak maguknak, hogy legyen min aludniuk. Az éjszaka hűvös volt. Így április tájékán hó sem volt, de egy kis eső szemerkélt az éjjel.

Másnap reggel kipihentek voltak és folytatták az utat. A maradék távot végig vágtatták a lovakkal. A város kapujához érkeztek. Hunyadi volt elől és beszélt az őrrel.

- Kik vagytok?- kiáltotta a kapuőr a várfal tetejéről.

- Hunyadi János magyar hadvezér és barátai. - válaszolt.

- Kaput kinyitni!- ordított hátra az őr.

Egy perc se telt bele és már bent is voltak a városban. Egy fogadóhoz mentek elsőnek, ahol 2 szobát béreltek. Lerakták a cuccaikat. Szilágyi elrakta a szoba kulcsait. Ebédelni mentek. Hunyadi, amikor befejezte az evést felállt az asztaltól és a többieket várta. Amint befejezte mindenki az evést, elindultak a várba. Ahogy bementek, egy magas páncélos pödört bajszú ember indult meg feléjük. Ő volt a várparancsnok.

- Szervusz barátom! Hogy vagy?- veregette meg Hunyadi vállát a vár parancsnoka. - Köszönöm szépen megvagyok. –válaszolta Hunyadi tréfásan.

- Már azt hittem, hogy rég szétszedett II. Murád serege. Nem hallottam felőled semmit sem, amióta elindultál Várnába. - mondta aggódó hangon- Mi járatban vagy errefelé?

-Nos, rossz hírekkel szolgálhatok barátom.

-Mondjad csak.

-A várnai ütközetet elvesztettük. A pápától kapott sereg is odaveszett. Egy nyílzáporral kezdődött, ami a fél templomos sereget letarolta. A többi része belerohant a törökbe. A mi seregünk ment utánuk. Abból is a csata végére csak a fele maradt. Elmenekültünk. A havasalföldi sereg, és a magyarok elmenekültek a helyszínről. A törökök a menekülést követő éjjel megelőzött minket és Rigómezőnél várt minket. A magyar sereg arra ment, de én és a havasalföldiek jöttünk ide. Nem tudsz valamit a magyar seregről?

- Öt katona érkezett a városba 2 hónapja. A többiek odaveszetek. –mondta a várkapitány.

- Ez szomorú. – válaszolt Hunyadi. - Tudomásom szerint a törökök Bizánc felé veszik az irányt és utána a magyar határ felé jönnek. Az egész balkánt meg akarják szerezni. Ha elfoglalják Bizáncot, semmi nem állhat az útjukba.

- Mikor támadhatnak? – kérdezte a kapitány- Nincs sok időnk felkészülni. Semmi fegyverünk nincs.

- Az első célpontjuk úgyis Bizánc. Lesz időnk felkészülni barátom. Több évünk is lesz várhatólag.

- Csak egy kérdés. Honnan tudod ezeket mind? - kérdezte gyanakvóan a várkapitány

- Maradjunk annyiban, hogy megbízható helyről barátom. – mondta Hunyadi, miközben Szilágyi és a többi asszaszin felé nézett- Megbízható helyről.

Visszamentek a fogadóba. Az asszaszinok ott töltötték az éjszakát. Hunyadi a várban aludt. Másnap reggel indultak volna, de nem találták Kapisztránt. Szilágyi és Dugovics elindultak őt megkeresni. A másik 5 asszaszin ment vissza a búvóhelyre, Erdélybe. Hunyadit nem akarták belekeverni.

A járókelőket kérdezték, hogy nem-e láttak egy öreg kopasz feketeruhás csuklyás embert. A többség a Duna part melletti viskó felé mutatott. Elmentek oda. 3 ló állta ház előtt. Az asszaszinok odamentek az épület hátsó falához. Szilágyi és Dugovics egy kis résen benézett. Kapisztrán és 2 templomos beszélt egymással. A beszélgetés tisztán érthető volt.

- Ott lesz a csomag?- kérdezte az egyik templomos

- Természetesen. - válaszolt Kapisztrán – a többit egy cetlire leírom. Rendben?

- De ha becsapsz, nem kapsz erősítést.

- Tudom.

- Rendben.

Ekkor az egyik lovag egy medált adott Kapisztránnak. Egy aranyból készült kereszt volt. Pont olyan, amit a templomosok hordanak a ruhájukba varrva. Egy kék színű drágakő volt a belsejében. Kapisztrán a nyakába akasztotta és vissza lovagolt a fogadóba. Szilágyi és Dugovics pont hogy akkor léptek be a fogadó hátsó bejáratán.

- Készen vagy János? Mehetünk? – kérdezte Szilágyi.

- Igen. Induljunk. - válaszolt János.

Mindenki lóra szállt és indultak vissza az asszaszin búvóhelyre.


IV.fejezet: A dolgok változnak Szerkesztés

A csapat 5 napja úton volt. Kapisztrán tanácsára, megálltak Debrecenbe pihenni. Itt is egy fogadóban béreltek szállást maguknak. Már az érkezéskor, János leállt veszekedni a tulajdonossal. Minden képen az 1. emeleten akart magának szállást foglalni. Végül kétszer annyit kellet fizetnie a szállásért, de megszerezte a szobát. Szilágyi és Dugovics furcsállta a dolgokat, de nem kérdeztek rá. Amióta rajtakapták a Duna parton a templomosokkal, folyton szemmel tartották.

Aznap este vacsora után János hamarabb felment a szobába. Szilágyi, amint készen volt, felment a szoba elé, de nem ment be. A kulcslyukon kukucskált befelé. Az olasz szerzetes, egy csomag vett ki az ágya alól. Azt a csomagot, ami a templomosoknak hagy majd itt. Elővett egy papírt és elkezdett rá írni valamit. Közben Dugovics is befejezte az evést és felment a szoba elé. Nem zavarta Szilágyit a leskelődésben. Kapisztrán befejezte az írás. A cetlit hozzákötötte egy madzaggal a csomaghoz és visszatette az ágy alá. Jött ki a szobából. Dugovics és Szilágyi úgy tett, mintha most jönnének fel.

- Hova mész János? – kérdezte Mihály.

- Éhes vagyok és eszek még valamit. - válaszolt Kapisztrán – Baj lenne?

- Nem. Menjél nyugodtan. – mondta Dugovics.

Kapisztrán lement enni. Szilágyi és Dugovics bement a szobába. Kivették a csomagot az ágy alól és a cetlit kihúzták a madzag alól. Ez állt benne.

Kedves Rodrigo!

Az asszaszinok mit sem sejtenek rólam. Amióta eljöttem Itáliából, minden a terv szerint halad. Ha sikerül elintézned Giovannit, akkor senki nem akadályozhatja meg a győzelmet. A törökök Bizánc felé mennek. Ha elfoglalják, Nándorfehérvár lesz a következő célpont. A templomos sereget küld minél hamarabb. Amint megérkeznek Nándorfehérvárra, és is ott leszek. De csak akkor küld a sereget, amikor a törököké lett Bizánc. Ha Giovanni Auditore halott, csak a havasalföldiek vannak hátra. Utána a templomosoké az egész hatalom. Magyarország a lábunk előtt hever. Ahogymegkapod a csomagot, már csak pápává kell, hogy válasszanak és tiéd is a hihetetlen hatalom. A pásztorbottal és ezzel együtt megállíthatatlan leszel.

Kapisztrán János

- Ebből elég volt! – mondta Dugovics - Meg kell állítanunk őt.

- Higgadj le Titusz! – szólt rá Szilágyi – A legjobb az lesz, hogyha úgy teszünk, mintha nem tudnánk semmit. A levelet pedig lemásolom magamnak.

- Rendben. De cselekedjünk minél hamarabb.

- Amilyen hamar csak tudunk. De előtte nyomokat keresünk.

Kapisztrán még mindig lent volt. Dugovics lenézett a lépcsőről és János részegen, 5 üres kupa mellet ült. egy hatodikból vörösbort ivott. Visszament a szobába. Szilágyi készen volt a másolással. Tette volna vissza a levelet a madzag alá, de Dugovics lefogta a kezét.

- A helyedben megnézném, hogy mi van a csomagban. Így többet fogunk tudni. –mondta Titusz

Szilágyi levette a madzagot a csomagról és kicsomagolta.

- Ez meg mi? – kérdezte Szilágyi.

- Ne… - válaszolt barátja

Egy fényes, alma nagyságú gömb volt a dobozban. Nagyon fényes volt. Mihály kivette a ládából és jól szemügyre vette. Hirtelen elkezdett szédülni. Összeesett. Minden elsötétült előtte.

V.fejezet: Lehull a lepel Szerkesztés

Szilágyi az ágyában feküdt. Kapisztrán és Dugovics állt az ágya mellett. Dugovics átölelte barátját.

- Már azt hittem, hogy meghaltál. Annyira beütötted a fejed. – mondta Titusz Mihálynak, miközben kacsintott egyet.

- Én nem láttam, de örülök, hogy jobban vagy. Így folytathatjuk az utat. Mondta János.

- Együnk és induljunk azonnal. Vali már biztos azt hiszi, hogy halottak vagyunk. – mondta Szilágyi

Ettek, ittak, lóra szálltak és indultak is.

2 hét múlva, megint a Kárpátokba értek. Elmentek a kis ház mellett is, ahol Szilágyi avatása volt. Kiértek az erdőből. Nem messze volt egy város. Sepsiszentgyörgy. Ott egy szép nagy épület volt az asszaszinok búvóhelye. A lovaikat letették az istállóba és mentek is be. Vali ott állt, majdnem az ajtó előtt.

- Végre megjöttetek. – mondta a mentor - Egy nagyon jó hírem van. Olyan boldog vagyok.

- Mond mentor mi az? – kérdezte Szilágyi

- Csak gyertek velem. Vali egy hálószobába vezette őket. Az ágyon egy nő ült, kezében egy csecsemővel. Éppen szoptatott.

- Testvéreim, hagy mutassam be a kisfiamat. – mondta boldogan Vali az asszaszinoknak - a neve Vali cel Tradat.

- Üdvözlet kicsi testvérem. – suttogta Szilágyi a kisbabának.

- Mentor. - vágott közbe Dugovics - Valamiről beszélnünk kell.

- Mondd testvér.

-Ne itt. Ez egyenlőre csak rád, rám és Szilágyi testvéremre tartozik.

Elmentek egy kis helységbe, aminek az ajtaja zárható volt. Bezárták. Hallgatózni sem lehetett. Dugovics elkezdte mondanivalóját.

- Mentor. Kapisztrán János áruló!

- Ez egy súlyos vád. Alá tudnád valamivel támasztani?

- Nándorfehérváron üzletet kötött a templomosokkal. Egy csomagot adott nekik, amiben az éden almája volt. Egy levelet írt mellé.

- Pontosabban megbeszélték, hogy a csomagot Debrecenben hagyja. – vágott közbe Szilágyi

- Igen. A levél címzettje valamilyen „Rodrigo” volt. – folytatta Dugovics – Mond ez neked valamit mentor?

- Igen. Sejtem. Hova ment a levél? – kérdezte Vali

- Itáliaiak voltak a templomosok. Biztos a Vatikánba vitték. – mondta Szilágyi. – És a levélben említést tesz egy „Giovanni Auditore” nevű emberről. Rodrigóra bízta a megölését. De itt a levél. Olvasd el magad. – és odanyújtotta a levelet a mentornak. Azonnal elvette és elolvasta.

A mentor kicsit csöndbe maradt. Leült és a fejét fogta. Szilágyi nem értette, várta Vali magyarázatát. Dugovics nagyon szomorúan nézett a mentorra.

- Kapisztránról nem mondtam el nektek néhány dolgot. Nem hittem, hogy ez lesz így hallgattam róla. Kapisztrán Itáliából származik. Egy szerzetes volt. A templomosok vallásáról váltott a miénkre. Eleinte egyfolytában a pápával levelezgetett, hogy templomos barátait bocsássa el a seregből. A pápa nemet mondott neki, ahányszor megkérdezte. Megtiltottuk neki, hogy kapcsolatot létesítsen a pápával. Ez mind, miután én lettem a mentor. Eddig nem volt semmi baj.

- És a… minek is neveztétek s gömböt? – kérdezte Szilágyi

- Éden Almájának.

- Az Éden Almájának mi köze van ehhez?

- A pápa pásztorbotjával csatlakoztatva nagyon veszélyes. Képes egy hullámmal mindent leteríteni és megölni. Irányítani tudja az emberek elméjét. Egy halálos fegyver. Ha Rodrigo kezébe kerül, emberfeletti hatalomra tesz szert. Az asszaszinok kötelessége ezen tárgynak a védelme. Kapisztrán biztos akkor vette el amikor nem figyelt senki. Több ilyen alma is van. Ennek a darabnak a védelme a mi dolgunk. A kódex másolatát majd odaadom neked. Abból többet is megtudhatsz róla.

- És mit tudunk tenni ellene?

- Egy asszaszint küldök Debrecenbe. A csomagot ott hagyja, de az almát elhozza vissza nekünk.

- Reménytelen. A templomosok közvetlen utánunk bérelték ki a szobát. Már Velencénél járhatnak.

- Ez esetben egy levelet küldök Giovanninak. Egy gyerekkori ismerősöm. Apámmal Itáliában voltunk, amikor megismerkedtünk. Nagyon tehetséges olasz asszaszin Giovanni. Biztos vissza tudja juttatni nekünk az almát. Írom is neki a levelet. Egyéb fontos dolog?

- Kapisztrán az egész templomos sereget rendelte Nándorfehérvárhoz az almáért cserébe. Hunyadinak mi írunk egy levelet.

- Ezzel el is van intézve testvéreim. Most már csak meg kell írnunk a levelet és várunk.

- Rendben Mentor.

Kimentek a szobából és megírták a leveleket. 2 asszaszin elindult kivinni a leveleket.


VI. fejezet: A hangulat fokozódik Szerkesztés

1456. március 4. - ét írunk. Szilágyi Mihály immáron 12 éve az Asszaszin Rendbe tartozik. A törökök 3 éve elfoglalták Bizáncot. Hunyadi idő közben megerősítette Nándorfehérvár fegyverzetét.

Szilágyi és Dugovics Nándorfehérvár felé tartanak. Régóta nem látták Hunyadit. Az út zökkenőmentesen ment. Amint odaértek, Hunyadi válaszlevelét mutatták fel, amit közel 10 éve kaptak. Az őr beengedte őket a kapun. A vár előtt állt Hunyadi.

- Hát kik keveredtek ide! Barátaim! Mennyi is? 11 éve, hogy nem láttuk egymást! – kiáltott fel Hunyadi, amint meglátta őket.

- Mi is örülünk, hogy látunk téged János. – tette hozzá Dugovics

- Gyertek be a várba. Tudom, hogy nem hiába jöttetek. Bent elmesélhetitek. – mondta a várkapitány

Amint beléptek a várkapun, minden tele volt fegyverekkel és páncélozott katonákkal. Egy kis helyen összegyűlve voltak, és ketten harcot gyakoroltak egymás ellen.

- Látom sok minden fejlődött 10 év alatt. – mondta Szilágyi a katonák felé biccentve a fejével – Erről is szeretnénk majd beszélni veled.

Folytatták az utat. Egy kis szobába értek, ahol egy asztal volt 3 székkel. Mindenki leült, és Szilágyi belekezdett a mondandójába.

- Nos, a válaszleveled megírása óta nem hallottunk rólad. Elárulnád, hogy a török támadás ellen milyen fejlesztéseket végeztél? – mondta.

- Először is, a kémeink jelentése szerint, nem a saját birodalmuk felől jönnek. Észak- Nyugat felől közelednek a hajóikkal a Dunán. Egy gátat építettünk oda. Sok ágyút öntettünk, és a falakba lőréseket vájtunk. Van emberünk és fegyverünk. A törökök várhatóan 3 hónap múlva itt lesznek. Az asszaszinok is jöjjenek el. Rendben? – válaszolt Hunyadi

- Oké. – mondta Dugovics – De a levélről szeretnék még beszélni. A lényeg annyi, hogy ha a templomosok jönnek, ne utasítsuk vissza őket, de Kapisztránra figyeljünk.

- Igen. Az almát meg bízd az asszaszinokra. – tette hozzá Szilágyi.

- Rendben barátaim. De muszáj eljönnötök. Nem veszthetjük el a várat. Akkor egész Magyarország és egész Európa is veszélyben lesz. Bármi áron, de akadályozzuk meg a törököket.

- Értjük Hunyadi. Nem lehetnek olyan sokan. – mondta Dugovics

- Az egész hadsereg jön. Várhatólag 100 000 katona és 200 ostromágyú lesz velük. Még egyszer mondom, nem adhatjuk fel. A várat meg kell tartani. Bármi áron.

- Számíthatsz ránk Hunyadi. – válaszolt Szilágyi

Elköszöntek egymástól. Szilágyi és Dugovics elmentek. Hamarosan visszaértek a rejtekhelyre.

Ahogy beléptek, Valit pillantották meg, amint a 10 éves kisfiával játszott. Mihály és Titusz megállt egy helyben és várták, amíg a mentor rájuk néz. Amint megpillantotta őket, behívta a szobájába a két asszaszint és beszélgetésbe kezdtek.


- Hunyadival beszéltetek? – kérdezte a mentor

- Igen. – mondta Szilágyi- A város fejlett fegyverzettel rendelkezik. Fel vannak készülve egy több napos, akár hónapos ostromra.

- Ez nagyon jó. Van akkora erő, hogy a törököket visszaszoríthatjuk egy időre?

- Természetesen. – mondta Dugovics – Hunyadinak van egy kérése: segítsünk az ostromban. Az összes asszaszin jöjjön el.

- Nem gond. Mindenki eljön. Egy régi barátom majd vigyáz a feleségemre és a kisfiamra. És mikorra kell menni?

- Három hónap múlva jönnek a törökök. Két telihold után induljunk el. – mondta Szilágyi

- Természetesen.

- Giovannitól kaptál étesítést? 10 éve hogy az alma eltűnt.

- Igen. A távollétetekben írt levelet. Az alma nála van. A bátya Mario a templomos seregbe álcázva magát vissza hozza. Már úton vannak. Kapisztránt nem gátoltuk, de ha az almát meglátja nálunk, majd megkapja ami jár neki.

- Ezzel minden rendben is van. – zárta le Dugovics a beszélgetést.

Két holdtölte után az asszaszinok Nándorfehérvár felé igyekeztek. Az út során nagyon elfáradtak és 3 ló el is pusztult. Ezért lassabbra vették a tempót. Kicsi késéssel ide is értek. Hunyadi a város előtt ült a lován. Amint meglátta őket előre is vágtatott, hogy beszélhessen velük.

- Azt hittem, nem jöttök! A törökök közel járnak. Túl közel. – hadarta János izgatottan. – A templomok már ideértek és Kapisztrán is itt van.

- Nyugodj meg. Ideértünk. Készen állunk. – mondta Vali

- Rendben. Még van egy éjszakátok pihenni. Az asszaszinok aludhatnak a várban.

- Köszönöm. Testvéreim nevében is.

Bementek a városba, onnan a várba. A templomosok is ott töltik az éjszakát. Minden asszaszin aludni ment, de Dugovics és Szilágyi a fogadóba mentek, ahol a múltkor szálltak meg. Egy korsó bor mellett ültek egy asztalnál, amikor egy köpenyes olasz férfi ment oda hozzájuk. Nagyjából 20 éves lehetett és az egyik szemére vak volt. Leült az asztalhoz.

- Elnézést, de ez az asztal foglalt. – mondta Szilágyi.

- Olasz testvéredet kitagadod közüled Mihály? – szólalt meg a csuklyás ember.

Dugovics felállt az asztaltól és a szívére tette a kezét.

- Vittoria agli assassini! – mondta nem túl hangosan Titusz mert nem akart feltűnést kelteni

- Insieme per la vittoria. – szólalt meg a csuklyás ember

- Insieme. – hangzott a válasz

- Mario Auditore ha nem tévedek. Giovanni bátyja. – mondta mosolyogva Szilágyi – Már vártunk.

- Hoztam az almát. De nem itt adom oda. Túl sokan vannak.

- Tudunk egy helyet. – mondta Dugovics

- Tényleg? – kérdezett rá Mihály

Negyed óra se telt bele és a Duna parti kis viskóban voltak, ahol rajtakapták Kapisztránt.

- Itt van… - mutatta fel Mario

Az alma fénylett. Szilágyi megfogta. Kicsit megszédült, de nem esett össze mint a múltkor. Elrakta a zsákjába. Elbeszélgettek még egy kicsit az asszaszinokról, elmesélte Giovanni és Rodrigo rivalizálásának okait, és hogy mit jelent Rodrigo számára az alma. Még éjfél előtt visszamentek a várba és aludni tértek. Szilágyinak a torkában volt a szíve. Tudta, hogy holnap nagyon nagy lesz a tét. Hisz Nándorfehérvár Európa kulcsa.

VII. fejezet: Nándorfehérvár ostroma Szerkesztés

A hangulat fokozódott a táborban. Mindenki tudta, hogy mi a dolga. A lőrésekhez puskákkal álltak a katonák és várták, az ellenséget. Minden ágyúhoz 3 ember állt. Egyik fojtott, másik töltött, harmadik lőtt. A katonák nagyja mégis kardot, pajzsot és lándzsát fogott. Az asszaszinok egy helyen álltak. A város bejáratánál Gyűltek össze, az ostrom előtt egy órával. Megbeszélték a részleteket és a többi emberhez mentek vissza. Hunyadi mellé álltak. Egyszer csak egy ember elkiáltotta magát.

- Jönnek!

Mindenki szorított egyet a fegyverén. Ahogy a várnai csatában, most is Vali az éles szemével észrevette az első ellenük irányított támadást. Ezúttal egy ágyúgolyó volt. Nagyon gyorsan száguldott a levegőben, nagy ívet leírva. De nem a várba csapódott be. A gátat találta el, amit a Dunához építetett Hunyadi. Amint elszállt a füst, látható volt a török flotta. Körülbelül 200 hajó volt. A zimonyi gát helyére, az összes hajó egymás mellé állt be, hajózárat alakítva ki ezzel. Ez megakadályozta, hogy a várba vízi úton erősítés jusson. A magyarok nem nézték tétlenül, így hát majdnem egyszerre eldördült az összes ágyú. Minden a hajózárat találta el, de nem sokat ért a kemény anyagú hajók ellen.

A török sereg kivonult a hajókból, és a vár elé vonultak. Majdhogynem 20 ember, egy hatalmas faltörő kost vitt a vár elé. Az ajtók az ötödik találatra kitörtek. A törökök bevonultak. A magyar sereg lement a várból és párviadalba kezdett a sereggel. Hunyadi egy hatalmasat kiáltott és a templomosokra és ők is lementek harcolni. Kielőzték a magyar sereget és őrületes tempóval kaszaboltak. Egy hét ez ment. Senki sem használt ágyút.

A következő héten, az ostrom 10. napján, reggel ágyúszóra ébredtek a katonák. A törökök a vár egyik falát porrá bombázták, és a hálószobák is összeomlottak. Ötven magyar katona meghalt. A többiek kimentek és az asszaszinok harcba kezdtek. Szilágyi meggyőzte Mariot, hogy harcoljon ő is. A templomosok vissza vonultak, ahogy a török sereg nagyja. Csak a janicsárok támadtak. „Eljött a mi időnk…” – gondolta Szilágyi és elindult harcba. Ment utána a többi asszaszin is. A janicsárok egy török szablyával és egy pisztollyal a kezükben harcoltak. Mihály egyszerre 5 janicsár ellen harcolt. Kettő kezéből a pisztolyt is kiütötte kardjával. Dugovics elintézte a sajátjait és segíteni ment. Katarjával felszúrta az egyiket és védte hátulról barátját.

- Rakd el a katarod. – mondta barátjának a magyar asszaszin.

Duovics engedelmeskedett és kinyitották a rejtett pengéjüket. Szilágyi hármat csapott az egyik janicsár kardjába, akinek úgy beleremegett a keze, hogy elejtette kijiljét. Mihály ezután kétszer-háromszor egymás után beleszúrta ellensége hasába fegyverét. A maradék kettő elrakta a fegyverét és elfutott.

- Kicsiny győzelem, de legalább győzelem. – szólalt meg Dugovics.

Mindenki elrakott mindent és visszamentek a várba. Keresték Hunyadit, de fél óra sem telt bele, hogy megtalálják. Éppen haditanácsot ült egy szobába. Csak ő, a volt várkapitány és Kapisztrán ült bent. Szilágyi és Dugovics az ajtóra tette a fülét és hallgatóztak.

- Ez reménytelen. - mondta a volt várkapitány

- Amíg van erőnk de ami a legfontosabb kitartásunk, semmi sem reménytelen. – válaszolt Hunyadi folytatva a párbeszédet

- Pont hogy erőnk nincs. A vár egyikfala a földel egyenlő. Az ágyúkból is csak 3 maradt.

- Barátom. Ha akarod nem kell részt venned a harcban, de ezzel a katonai hírnevedet rontod.

- Hmm… - hangzott – Rendben. De csak ha nem adja fel senki.

- Egyedül neked nincs önbizalmad.

- Igaz. Akkor a katonákat is bíztassuk valamivel.

- Tudom, hogy mivel. – szólt közbe Kapisztrán

Ettől a mondattól nem is lehetett tovább hallani. Szilágyi és Dugovics elment aludni.

VIII. fejezet: A végsőkig Szerkesztés

Már két hete megy az ostrom. A törökök és a magyarok ereje egyaránt fogytán van. Gyászol egész Nándorfehérvár és a török tábor. A magyarok és a templomosok 20 000-en voltak, most csak 500-an vannak, de a templomosok a maradék 300 emberrel szolgálhatnak. Ágyúgolyóból csak 1 órányi folytonos lövésre van elég. A 40 000 törökből 1000 maradt és nincs a kézi fegyvereiken kívül semmi. Asszaszin nem halt meg egy sem.

A szultán elrendelte a mai napra a döntő rohamot. Egy futárral üzent Hunyadinak és ő is bele egyezett. Mind két fél tartalékai kimerültek. A mai nap délutánján indul el a végső harc. A törökök a vár elé gyűltek. A templomosok a magyarok és az asszaszinok egymás mellett álltak. A szél süvített. Mélyen egymás szemébe néztek. Ekkor megszólalt a szultán tolmácsa.

- Mondom a szabályokat Hunyadi! – kiáltott a török Ha éjfél előtt sikerül kitűznünk a zászlónkat a vár tetejére, miénk Nándorfehérvár. Ha sikerül addig védenetek a várat, mi visszavonulunk Bizáncba.

- Állunk elébe! – válaszolt Hunyadi – Kezdjük hát!

Ekkor kihúzta a kardját a tokból és elindult előre a magyar sereggel. Utána az asszaszinok, mögöttük a Templomosok. Kapisztrán a várban maradt, és onnan figyelte, ahogy eldől Európa sorsa.

Futottak egymás felé. A törökök kétfelé váltak, hogy kikerüljék a magyar sereget. Mögöttük egyesültek elől egy ember a török zászlót fogta a kezében. Igazi hajsza keletkezett. Vali az asszaszinokkal együtt a török sereg elé került és megakadályozta őket az előretörtetésben, amíg ideérnek a többiek. Ölték őket. Valinak egy kard az arcában hagyott egy sebet, de ezzel csak dühösebb lett és mint mentor kihasználta az előnyét a kettő rejtett pengével. A kardját eltette és kaszabolni kezdett a két kis pengével. A többiek maradtak a kardnál.

A török sereg ekkor minden oldalra elkezdett harcolni. Utat akartak csinálni a zászlósembernek. A templomosok egytől egyig végső rohamba kezdtek. A török sereg létszáma igencsak megcsappant ezek után. A magyar seregből 5-en maradtak, akik Hunyadi mellett voltak. Az asszaszinok elgyengültek. Szilágyi, Vali, Mario és Dugovics maradt állva. A többi asszaszin lábát törte, így védelemre szorultak a többiek jóvoltából. A törököket fel kellett tartaniuk, különben ők halnak meg. Ekkor a zászlós kitört a tömegből. Elindult a vár teteje felé.

A hangulat a tetőfokára hágott. Hunyadiban még mindig az volt, hogy mekkora a tét. Mario felé egy török szablya csapott. El is találta a fejét. Mindenki őt nézte. Hirtelen felemelte a kardját és egy erőteljes csapást mért a török nyakára. A feje le is esett. Mario az egyik szemére megvakult. De folytatta a harcot.

A zászlósember a lépcsőn ment felfelé. Kapisztrán elé állt, de nem tudta teljesen megállítani. Ellökte a török a szerzetest. Dugovics felkiáltott.

- Ezt nem hagyhatom!

- Testvér! Állj! – ordított rá Szilágyi

Dugovics csak ment előre. A többiek nem hagyhatták el a helyüket, vagy megölik a többi asszaszint. Titusz gyorsabb volt, mint a zászlós. Már a vár tetejére értek. A zászló még nem került kitűzésre. Dugovics kinyitotta a rejtett pengéjét és belefutott a törökbe. A lendülete nagy volt és nem tudott megállni. Kinyitotta a rejtett pengéjét és a török mellkasába vágta azt. Futott tovább és vele együtt leugrott a mélybe. Mindenki azt nézte, hogy dől el a csata sorsa. A közel 200 métere vár tetejéről vetette le magát. A földet érés pillanatában szörnyet halt. Ez már a maradék faltól nem volt látható.

- Mihály! – kiáltotta Mario – Döntsük el ezt a harcot! Van nálad valami, amivel lehetséges.

Ekkor Szilágyi is kiállt a harcolók közül. Vali és Mario tovább védte az asszaszinokat. Mihály előhúzott a ruhája alól egy bőrtarisznyát. Kinyitotta, és hirtelen mindenki elvakult a sárga fényes tárgytól, amit a kezében tartott.

- Az Éden Almája… - suttogta Vali – Hasra Mario!

Vali lerántotta olasz testvérét a földre. Szilágyi ekkor a magasba nyújtotta az ereklyét. Egy hatalmas hullám ment végig egész Nándorfehérváron. Hunyadi hátrafordult, tudta mit kell csinálni. Már volt ezzel a tárgyal dolga. De a többi töröknek nem, így az almát nézték. A Szilágyihoz közel álló törökök az irányítása alá kerültek. Fejbe lőtték egymást. A többi oszmán harcos megijedt és visszavonult. Futottak a hajóik felé. Mindössze 3 hajóval elhagyták a helyszínt. A harcot megnyerték.

IX. fejezet: A hősök alkonya Szerkesztés

A hullákat beledobálták a Dunába. Dugovics kivételével az összest. Az asszaszinok oda gyűltek. mindenkinek be volt kötözve a lába, csak Marionak, Mihálynak és Valinak nem. Mindenki a testet nézte. Nem nyúltak hozzá. Mario odalépett a holttesthez és lehajtotta a szemét.

- Recuiescat in pace. – mondta

- Az esze soha nem hagyta el a testvéremet. – mondta Szilágyi, miközben Dugovics kezére mutatott amin a rejtett penge volt. Esés közben átszúrta a saját nyakát, hogy fájdalommentes halála legyen.

- Hősi halott a bátor testvérünk. – mondta Vali. – A fiam idővel a helyébe lép majd. A testét Sepsiszentgyörgyön eltemetjük.

Kapisztrán odament hozzájuk. Szilágyi megfordult és az arca elé rakta az almát.

- Meg tudod ezt magyarázni? – kérdezte

- Igen. Csak ezzel tudtam a templomosokat idecsalni. – mondta a szerzetes- Nélkülük már mind halottak lennénk. Tudtam, hogy Giovanni visszaszerzi.

- Magyarázat? – mondta Vali a szemébe nézve

- Marioval már előtte lebeszéltem. Igaz?

- Pontosan, Jánossal, már régóta tervezzük ezt. – válaszolt Mario

- Cseles. – mondta Szilágyi – De legközelebb beavathatnál minket is.

- Az almát ti nem tennétek kockára. Biztos.

- Igaz. – mondta Vali

-De visszatérve Dugovics testvéremre, - terelte el a szót Szilágyi – nagyon bátor ember volt. Megmentette egész Magyarországot az élete árán. Nem hasonlítható a tette semmihez. Így próbáljon bárkik kikezdeni az asszaszinokkal a jövőben! Tudja meg mindenki, hogy mire képes egy igaz asszaszin.

VÉGE Szerkesztés

To be Continued...

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki