 |
F I G Y E L E M! A cikk a(z) Maszjáftól Firenzéig projekt része, így speciális védettséget élvez. A cikken jelenleg Ezio Borgia dolgozik. Kérjük, csak akkor szerkeszd, ha nem tartalmi jellegű módosításokat kívánsz a cikken elvégezni, hanem csupán apróbb korrigálásokat (pl. nyelvtani hibák javítása)! Részletesebben erről a projektről ezen a lapon olvashatsz. |
- Mukhlis: "Elveszi a pénzünket, nem ad semmit cserébe, egykoron a fellegvár volt közösségünk szíve, adván nekünk erőt, útmutatást..."
- Altaïr: "És védelmet."
- Mukhlis: "Mukhlis"
- Altaïr: "Azt is. De ez mind eltűnt veled együtt, Altaïr, s helyettük már csak... korrupció és paranoia uralkodik."
- —Mukhlis és Altaïr jellemzése Abbas uralkodói magatartásáról.[src]
Abbas Sofian (1166 – 1247) szíriai Asszaszin volt és mentor 1227-től haláláig. Amíg mentor volt Maszjáfban, a falusiak féltek tőle, és gyűlölték az Asszaszinokat.
Jó barátságban volt Altaïr Ibn-La'Ahaddal de mikor Altair azt mondta Abbas apjáról, hogy öngyilkos lett a barátságuk véget ért
Míg Altair a Mongol fenyegetéssel és Genghis Khan-al foglalkozott Abbas megölte Altair fiát Set-et és Altair legjobb barátját, és jobb kezét Malik Al-Sayft börtönbe vetette.
Miután Sef és Malik nem volt útban Abbas koncentrálni tudott a tanácsra és arra, hogy ő legyen a Mentor. Végül a tanácsot feloszlatta és ő lett az egyedüli vezér.
Abbas vezetése alatt a rend gyenge lett. Emellett Abbas legtöbb idejét Maysaf várában töltötte féltve életét. Végül az assassinok csatlakoztak Altair-hoz és Abbas meghalt.
Életrajz[]
Korai évek[]
Abbas Sofian 1066-ban született Maysaf-ban. Ahmad Sofian fia.
1076-ban mikor Maysaf ostrom alatt volt Abbas apját elkapták a Szaracénok és a kínzás alatt elhangzott egy név: Umar Ibn-La'Ahad egy assassin aki megölt egy Szaracén nemest. Umar-t kivégezték saját kérésére, annak érdekében, hogy megkíméljék Ahmad életét.
Később Ahmad öngyilkos lett Umar és Altair miatt. Altair tíz éves volt amikor Ahmad elment hozzá és könyörgött, hogy bocsásson meg neki, aztán átvágta a torkát. Abbas abban a hitben nőtt fel, hogy az apjának el kellett mennie de egyszer visszatér.
Abbas társult Altairhoz és együtt kezdték a tanulást mentoruk alatt - Rasid ad-Din Sinan, ismertebb nevén Al Mualim. A két fiú szoros barátság alakult ki, hogy állandóan egymás mellé, és egymásra hivatkozó, mint testvérek, de a gondolat, hogy apja önként vállalt száműzetés soha nem volt távol Abbász fejében.
Egy idő után, az Altair észre vette a változást Abbas hangulatán. Altair tájékoztatta Abbas-t, hogy az apja öngyilkos lett nemsokkal a Szaracén ostrom utan nem pedig elutazott ahogy azt Abbas hitte. Abbas ezt nem akarta elhinni élete végéig.
A következő napi gyakorlaton Abbas megkérte Labib-ot, hogy használjanak igazi kardot. Labib ebbe beleegyezett azonban ahelyett, hogy úgy harcolnak akár a normál kiképzésben Abbas vadul rátámadt Altair-ra azért mert hazudott az apjáról.
Maszjáf ostroma[]
- Altaïr: "Amikor bezárom a vár kapuit szorítsd vissza a kereszteseket ki a faluból a kanyon felé!"
- Abbas: "Nem tudod megcsinálni!"
- Altaïr: "Altaïr"
- Abbas: "Abbas! Nem hibázhatsz."
- —Altaïr és Abbas a taktikájukat beszélik meg Maszjáf ostroma alatt[src]
Abbas Altair-al beszél az ostrom alatt.
Amikor Abbas körülbelül 23 éves volt, Maszjáfot megtámadták a templomos erők, Haras parancsnoksága alatt. Az egykori tanítvány Haras, elárulta az Assassin rendet, mert elégedetlen volt a rend indítékaival. Abbas csatlakozott társaihoz az Assassinok oldalán a templomosok ellen.
Amikor Altair megérkezett a harc már középtájt volt már, Abbas találkozott vele, és elmondta neki, hogy vissza kell vonulniuk. Arról is tájékoztatta, hogy Al Mualimot is túszul ejtették, és semmit sem tehet, hogy megmentse. Azonban Altair elrendelte, hogy Abbas a templomos szárnyakat támadja, miután kiűzte őket a kastélyból. A tiltakozása ellenére, Abbasnak nem volt választása, mint követni riválisa parancsait, mivel ő volt a legmagasabb rangú Assassin.
Altair végül sikeresen megmentette Al Mualimot, ezért a Mester Asszasszin ragra emelték. Abbas a féltékenységből a földre köpött Altair lábához, a többiek gúnyosan válaszoltak e cselekedetére. Ez az esemény volt az első jele Altair iránti arroganciájára, amely idővel üzemanyagként szolgált Abbas Altair iránti gyűlöletéhez.
Egyfajta polgárháború[]
- "Bocsáss meg...nem...tudtam..."
- ―Abbas bocsánat kérése Altairtól, miután használta az Almát
1191-ben, Al Mualim birtokába került az Alma, az első civilizáció ereklyéje mely Salamon Templomába volt elrejtve. Több heti tanulmányozása során, Al Mualim belátta nem tudja felfogni hatáskörét, hamar megsérült tőle, és kiábrándult belőle.
Végül Al Mualim elárulta a Rendjét, melyet oly hűségesen, és szigorúan szolgált sok évig, felhasználta az Almát a Maszjáfi Asszasszinok agymosásához, akik ész nélkül imádták és követték őt. Mit sem tudtak Mesterük titkos templomos hovatartozásáról, Altairra nem hatott az elme trükk és végzett vele a kastély kertjében, majd ezt követően az Almát a volt mester dolgozószobájába rejtette el.
Al Mualim halála után, a vár kapujánál Altair és Abbas találkozott egymással, Altair épp a mentor testét vitte. Abbas magyarázatot követelt, miközben a halotti máglya felé sétáltak, a vár közelében.
Altair és Abbas a Mentor máglyájánál.
Amint a tűz megvilágította a volt mentor testét, Abbas szembefordult Altairral, mondván, hogy egy emberi testet tilos elégetni a rendjükben. Altair saját védelmében állította, hogy ez a test egyike lehet Al Mualim fantomjainak, és nem szabad engedniük, hogy visszatérjen. A feldühödött Abbas lelökte a szikláról Altairt, ahol szembesült harcolnia kellett a dühös polgárokkal és Asszasszinokkal egyaránt.
Abbas a Mester dolgozószobájába sietett, ahonnan ellopta az Éden Almáját, és felmászott az Őrtorony csúcsára, és Altairnak kezdett kiabálni. Kiabálta, hogy nincs joga használni az Almát, ám hamarosan azon kapta magát, hogy nem tudott ellenállni az alma varázsának, és aktiválta azt.
Ám Abbas elméje túl gyenge volt, így az Alma kezdte elvenni testéből az életet. Altair felmászott a toronyba és elvette Abbastól az Almát, hogy megmentse. Abbas bocsánatot motyogott Altairnak.
Ahogy telt, múlt az idő, Altairt testvérei teljes mértékben támogatták, és így vált a levantei Asszasszinok Mentorává, ezzel nem nyerte el Abbas és hívei tetszését. Azonban gyűlöletet érzett a korábbi mentor iránt is, ám ez nem múlta felül Altair iránti gyűlöletét, Abbas nem tudott engedelmeskedni egykori barátjának.
Feltételezett Vezetés[]
- "Altair: Én vagyok a rend, én vagyok a Mester, Abbas. Követelem, hogy add vissza a vezetést, a Testvériség alapszabályának értelmében. A rendszabályzást add vissza nekem. Abbas: Nem. Nem."
- ―Altair és Abbas vitatkozása a vezetésről.
Abbas továbbra is hűségesen töltötte be Altair szerepét mint Mentor évekig. Altair 1217-es Távol Keleti távozását követően, elkezdte kiépíteni támogatói körét a lakosság körében, hogy csökkentessék Altair jogát a rend vezetéséhez, és a a második tábornok Malik Al-Sayf befolyását. 1225-ben Abbas puccsot tervezett, hogy elvegye a Rend irányítását Altairtól.
Abbas megparancsolta, Swaminak, gyengeelméjű inasának, hogy végezzen Sef Ibn-La'Ahadal, Altair fiatalabb fiával, és Malikot tegye meg bűnbaknak. Ennek következtében Malikot gyilkosság vádjában bűnösnek nyilvánították, és bebörtönözték Maszjáf börtönébe. Mivel a vezető nem volt itthon, tanács alakult, hogy vezesse a rendet, összhangban a Testvériség és Abbas szabályaival.
Két évvel később, 1227-ben Altair és felesége Maria, valamint idősebb fia Darim visszatértek a tíz éves Távol Keleti túrájukból, az eseményekről mit sem tudva. Megérkezésükkor az öregedő mentort tájékoztatták fia Sef haláláról, a hír Alamutból érkezett nem sokkal érkezésük előtt. Apja parancsára Darim, Alamutban maradt, a következő napon Altair és Mario találkozott Abbas és vezető tanácsával.
Az ülés során, Abbas közölte a Mentorral, hogy Sefet megölték, és két héttel érkezése előtt AMlikor letartóztatták és börtönbe vetették. Altair követelte a vezetőséget, ami őt illeti, de Abbas visszautasította. Abbas állította, hogy Altair még gyászolja fiát, és csak a bosszún jár a feje, így alkalmatlan a Rend vezetésére.
Abbas és Swami, szemben Altairral és Mariaval.
A következő napon, miután Altair megtudta fia halálának valódi körülményeit, lement a tömlöcökhöz, hogy beszéljen Malikkal . Malik tanúként elmondta mi folyik itt valójában, Altair megmentette őt, és eláltatta családjával.
Altair úgy döntött szembenéz Abbassal. Ám Abbasnak sikerült az Asszasszinokat, ellene fordítania, megvádolták a bosszú elkövetésével, és Malik levágott fejét felmutatták. Malikot Swami ölte meg, Abbas parancsára. Egy rövid küdzelem után, ami Swami és Maria halálát követelte, Altair elmenekült Maszjáfból, így Abbas birtokolhatta a Mentor címet.
Későbbi Élete[]
- " Altair: Nem voltak azok hazugságok, Abbas. Ezen évek során, még mindig nem kétségesek számodra? Abbas: Remélem, hogy van egy élet ezután, ahol majd láthatom őt és megtudom az igazságot az utolsó napjairól. És ha eljön a te időd, megtalálunk, és akkor már nem lesz semmi sem kétséges."
- ― Altair és Abbas utolsó beszélgetése
20 év telt el, mire Abbas és Altair újra találkoztak. Uralkodása alatt az Asszasszinok visszavonult a várba, így a környező vidéket a kegyetlen Fahad banditák lepték el. Kísérőkkel vette körbe magát, és egyre magasabb adókat vetett ki a helyi lakosságnak, súlyosan paranoiás lett minden felkelés és elégedetlenség hallatán, mint az hamar láthatóvá is vált Altair menekülése után 1227-ben.
Abbas 1247-ben, megtudta, hogy Altair visszatért a száműzetéséből, azzal a szándékkal, hogy szerzi pozícióját a rendben. Tazim Al-Sayf, Malik fiának segítségével, Alatir visszaszerezte társait és Abbas ellen indult velük, hám hangsúlyozta, hogy vért ne ontsak csak ha feltétlen szükséges. A legtöbb Abbas melletti Asszasszin csatlakozott Altairhoz.
Altair és Abbas Maszjáf várában, szemtől szemben.
Rövid hatalmi harc után, mely során Altair melett csak gyűltek az emberek, Abbas Maszjáf várának lépcsőin várta Altairt. Nem volt hajlandó elfogadni az igazságot aja haláláról, Abbas megmaradt követőit Altairra uszította. A korábbi mentor kinyújtotta karját Abbas felé, a másik kezét a csuklójára rakta, és a kastély csak visszhangzott a lövés hangjától.
Abbas magára nézett, és észrevette, hogy elkezdett vérezni a mellkasán, és összeesett. Legurult a lépcsőn, Altair lába elé, ekkor még néhány utolsó szót váltottak egymással, hogy reméli egykori barátjával találkozik majd a halála után, és fény derül az igazságról apjával kapcsolatban. Szemét lecsukta és elhunyt. Első áldozata lett az új Rejtett Fegyvernek.
Személyisége és Jellemzői[]
- "Szerettem volna ha megvéded a Rendet, Abbas. Ehelyett feláldoztál mindent amit képviseltünk. Feláldoztad a feleségemet és a fiamat saját oltáradon, hogy megtagadd az igazságot"
- ―Altair röviddel Abbas halála előtt
Abbas gyengeelméjű volt, makacs és erős akaratú ember, aki családja becsületét nagy becsben tartotta. Azonban indulatos volt, ha rágalmazták családját, Altair igazságát apja öngyilkosságáról annak tekintette, ami tönktette barátságukat és örök ellenségekké tette őket.
Bár nagy tisztelet övezte az Asszasszin Rendben, jól ismerte annak szabályait és alkalmazta is őket. Miután Altair végzett Al Mualimmal, dühösen a szabályok megszegésével vádolta Altairt, a Mentor testének elégetése miatt, amely a Testvériség alapszabályai szerint tilos. Amint az Asszasszinok kételkedni kezdetek Altair szavában, Abbas lelökte Altairt a szikláról és az Almáért rohant a volt nagymester dolgozószobájába, hogy magához vegye azt.
Abbas kezében az Éden almájával.
Még később is, mikor Altair visszatért a mongol birodalomból, Abbas az alapszabályra hivatkozva, magának követelte a Testvériség irányítását, ezzel száműzetésbe kényszerítve Altairt.
Abbas utolsó szavai.
Ugyanakkor Abbast nem érdekeltek mások, csa vágya és személyes hatalom éhsége, amivel korrupcióba húzta a Testvériséget, végül figyelmen kívül hagyva a Testvériség szabályait teljes egészében.
Végső Szavak[]
- Abbas: Soha nem fogok megbocsátani Altair. A hazugságok, amiket a családomról mondtál, az apámról. A megalázottság, amit elszenvedtem.
- Altair: Nem voltak hazugságok, Abbas. 10 éves voltam amikor az apád eljött hozzám. Könnyek között könyörgött, hogy bocsássam meg amiért elárulta a családomat. Majd átvágta a saját torkát. Néztem ahogy a lábaim előtt lassan eltűnik belőle az élet. Sosem fogom elfelejteni azt a képet.
- Abbas: Neeemmm!
- Altair: De ő nem volt gyáva Abbas. Visszaszerezte becsületét.
- Abbas: Remélem, hogy van egy élet ezután, ahol majd láthatom őt és megtudom az igazságot az utolsó napjairól. És ha eljön a te időd, megtalálunk, és akkor már nem lesz semmi sem kétséges.
Apróságok[]
- Az "Abbas" arab név, amely "oroszlánt" jelent, vagy "szigorút", "komolyt" (megjelenés).
- Abbas vezetékneve: "Sofian " (سفيان), "szenteltet" jelent.
- Az Assassin's Creedben minden újja megvolt, annak ellenére, hogy minden Asszasszinnak hiányzott az egyik gyűrűs ujja a Rejtett Penge miatt megkövetelt áldozat lévén. Ám Altairnak sikerült ezt megkerülnie később. A többi Asszasszinnak szintén meg volt a játékban.
- Az Assassin's Creed: Revelationsban, azonban a középkori részeknél ügyeltek a gyűrűs új hiányára.