Vlagyimir Iljics Uljanov Lenin (1870. április 22 – 1924. január 21) egy orosz marxista forradalmár és kommunista politikus volt, aki az 1917-es októberi forradalmakat vezette. Mint a bolsevikok vezetője, ő volt a Szovjetunió első irányítója, az óriási állam működésének első éveiben (1917-1924). Kezdetben azért dolgozott, hogy nagymértékben hozzájárulhasson az orosz polgárháború kirobbantásához, melynek győzelmével egy szocialista gazdasági rendszert hozhatott létre.
Bár személyesen nem, viszont valamiféle módon Lenin mégis csak kapcsolatban állt az Asszaszinok orosz rendjével. Testvére, Alekszandr Ulyanov ki tagja volt a szervezetnek, és maga Lenin is közeli barátai voltak Nikolai Orelovnak. Az októberi forradalom ideje alatt Lenin levelet küldött Nikolainak, melyben az orosz II. Miklós cár megölésére szólította fel az Asszaszint, mondván egyedül még ő maradt meg az imperializmus azon tartóoszlopai közül, amit sürgősen ki kell dönteni, különben fenyegető veszélyt jelenthet a kommunizmus számára a későbbiekben.
Apróságok[]
Lenin 1924. január 21-én halt meg, a hivatalos jelentés egy negyedik agyvérzést jelölt meg a halál okaként. Ugyanakkor az őt kezelő 27 orvos közül csak nyolc írta alá a boncolási jegyzőkönyv eme megállapítását, emiatt sok elmélet született a haláláról.
A teste bebalzsamozva, öltönyben, üvegkoporsóban látható a Vörös téri Lenin-mauzóleumban. Kétévente újrabalzsamozzák, tízévente kap új öltönyt. A mauzóleum tavasztól ősz közepéig látogatható.
Galéria[]
