- "Az idő, mely eldönti, hogy az amerikai nép szabad lesz-e, vagy rabszolgasorba dől, már csak egy karnyújtásnyira van. Könyörtelen és hajlíthatatlan ellenségünk, csupán a bátor ellenállás, illetve a nyomorúságos behódolás lehetőségét hagyja meg számunkra. Evégett a döntés a mi kezünkben van, miszerint a győzelembe indulunk, vagy a halálba!"
- ―George Washington egy csatában a brit hadsereggel szemben.
George Washington (1732 - 1799) a kontinentális hadsereg parancsnoka volt az Amerikai függetlenségi háború idején 1775-1783, és ő volt az Egyesült Államok első elnöke 1789 és 1797 között.
Az Amerikai függetlenségi háborúban a szövetségesévé vállt Ratonhnhaké:ton, az angol és indián származású Asszaszin. Egy bizonyos időszakban, Washington birtokába is került az Éden Almája.
Életrajz[]
Korai élete[]
- "Négy évvel ezelőtt az apám halála óta, az életem nehézzé vált, és segítenem kell a családomnak."
- ―George Washington naplóbejegyzése - 1748. március 20.[src]
George Washington született 1732. február 22-én. Az apja 1743-ban meghalt, és 16 éves korában ott kellett hagynia az iskolát, hogy segítsen a családjának.
Francia és Indián Háború[]
- "Távol vagyunk az otthonainktól és az erőink szertefoszlanak. Félek, hogy Braddock vérszomja gondatlanná teszi őt. Így kockáztatja az embereinek az életét. Inkább nem kézbesítenék rossz híreket anyáknak és özvegyeknek, mert a Bulldog bizonyítani akar."
- ―George Washington beszélget John Fraserrel Edward Braddock terveiről.[src]
Kaniehtí:io tartja Washingtont a földön.
George Washington részt vett a Francia és Indián Háborúban Edward Braddock tábornokkal együtt. 1755. július 9-én, a Monongahela csatában vált ismertté, George Washington Edward Braddockkal lovagolt egy út mentén, egy erdős területen. Hirtelen megtámadták őket az indiánok és a Templomos nagymester, Haytham Kenway, aki brit katonának álcázta magát. Haytham megpróbálta meggyilkolni Braddockot, de félbeszakította őt Washington, azáltal, hogy ki lőtte a lovát alóla. Ekkor Washington le akarta lőni Haythamet, azonban megzavarta őt Kaniehtí:io, így Haytham meg tudta ölni Braddockot. Nem sokkal ezután, Washingtonnak sikerült elmenekülnie a helyszínről.
1760-ban, egy próbálkozásban megakadályozták a Mohawk törzseknek a támadásait, azáltal hogy George Washington elrendelte, hogy égessék fel a Kanatahséton falut, így megöltek sok bennszülöttet és többek között Kaniehtí:iót is, Haytham szeretőjét; Ratonhnhaké:tonnak az anyját. Szerencsére Ratonhnhaké:ton nem volt a faluban, mikor megtámadták őket, hanem kint volt az erdőben, ahol Charles Lee és a templomos társai bántalmazták. Az események után, ő visszatért a lángoló faluba és tanúja lett az anyja halálának.
Főparancsnokká válás[]
- "Ez nagy dicsőség, hogy támogatnak engem, és kérem, fogadják el a jóváhagyásomat. De valami szerencsétlen eseménynek történnie kell, ezt ma a legnagyobb őszinteséggel nyilatkozom, nem gondolom egyenlőnek magamat a főparancsnokokkal."
- ―George Washingtonnak a beszéde a főparancsnoki rang kinevezésekkor.[src]
Samuel Adams bemutatja Connornak Washingtont.
1775. június 16-án, az asszaszint Ratonhnhaké:tont, más néven Connort, elkísérte Samuel Adams George Washington főparancsnokhoz. Miközben Washington beszédet tartott, Connor hallotta Charles Lee hangját, aki mögötte ült. Ő felállt, hogy szembenézzen, Leevel, de Samuel gyorsan közbelépett, és megpróbálta elterelni a figyelmét, hogy bemutassa neki Washingtont. Washington melegen üdvözölte őt, és Connor elismerte őt, hogy az a férfi, aki előtte áll az lesz, aki vezeti az országot a szabadsághoz.
1775. június 17-én, Connor elutazott New Yorkba, hogy megkeresse a templomost Thomas Hickeyt, aki meg akarta ölni Washingtont. Amikor Connor megérkezett Hickey műhelyébe, ő elővette a Rejtett pengéjét, és felfedte magát, hogy ő egy asszaszin. Hickey elmondta, hogy azt hitte, hogy az ő fajtája már kihaltak, mielőtt elmenekült volna az épületből. Az üldözés alatt, őt és Hickeyt bezárták a Bridewell börtönbe hamisítás vádjával.
Connor másnap felébredt és betört Hickey cellájába, és így elkapták őt a templomosok, akik elszállították a kivégző helyére, ahol találkozott Hickeyvel. Bár Connor kijelentette, hogy azt hitte, hogy őt is bíróság elé állítják, azonban Hickey vidáman mondta neki, hogy nem engedélyeztek azoknak, akiket árulással vádoltak.
Connort az akasztófák felé vitték, miközben több tucat néző elítélte őt minden oldalról, Washington, Lee és Hickey nézték az eseményeket. Azonban, amikor közeledett az akasztófákhoz észrevette, hogy az asszaszin társai az őröket gyilkolásszák, és miután az egyik polgár ököllel a földnek vágta, Connor összeesett és Achilles felsegítette őt. Az öreg azt tanácsolta neki, hogy adjon egy jelet, mihelyst azt akarja, hogy kiszabadítsák.
Bár Lee beszélt a tömegnek Connor feltételezett bűncselekményeiről, miközben a nyakára rakták a hurkot, az asszaszin füttyentett egyet, amikor kinyílott alatta a csapóajtó. A hurkot levágták mielőtt megfojtotta volna, és Achilles talpra állította Connort az akasztófa alatt, és átnyújtotta neki a Tomahawkját.
Connor végig futott a megzavarodott tömegen, miközben az asszaszin újoncok Hickey zsoldosaival harcoltak. Hickey kétségbeesetten rohant Washington felé, hogy megölje őt, de Connor utolérte, és lesújtott Hickeyre.
Ekkor, Washington elmenekült Philadelphiába, majd Connor utána ment, hogy elmondja neki a templomosok és az asszaszinok közötti ellentétet.
Táborozás a Valley Forge-ban[]
Washington és Connor a Valley Forge-ban.
1777-ben, Connor találkozott Washingtonnal a Kontinentális táborban Valley Forgéban, ahol a parancsnok bizalmasan elmondta neki, hogy a nagy mennyiségű ellátást, amit a csapatainak adott volna ellopták. Washington arra a következtetésre jutott, hogy Benjamin Church, a Kontinentális áruló volt, aki nemrég szabadult a börtönből, és így elküldte Connort, hogy vizsgáljon meg egy elhagyott templomot, ahol gyanús tevékenységek szoktak történni. A küldetés alatt, Haytham segítségével Connor meggyilkolta Churchot és visszaszerezte az ellátmányokat.
Church meggyilkolása után, Connor és Haytham felkeresték a parancsnokokat egy találkozón, és rátermettek voltak arra, hogy elfogjanak közülük hármat. Majd a György erődbe vitték őket, ahol Haytham kikérdezte mindegyiket, és ők hárman azt felelték, hogy a briteknek az a tervei, hogy visszavonuljanak Philadelphiától New Yorkig a következő két napon belül. Bár Connort feldühített az apja irgalmatlan tettei. És távoztak, hogy figyelmeztessék Washingtont a brit csapatok mozgásaikról.
Bár Haytham ragaszkodott ahhoz, hogy helyette találkozzon Leevel, Connor azonban elutasította. Miközben Connor elmagyarázta Washingtonnak a helyzetet, Haytham a parancsnok mögé csúszott és elvett egy levelet az asztalról, amit el is olvasott. Haytham azon töprengett fennhangon, hogy a levél mit tartalmazhat, és felolvasta hangosan Connornak, amiben az állt, hogy a parancsnok éppen elrendelte, hogy felgyújtsák a Mohawk falut és, hogy megsózzák a földjeiket; mert a Kanien'keha:ka segítette a briteknek. A templomosok is jártak a faluban 14 évvel korábban, azonban Washington volt a falu felégetésének a felelőse.
Ekkor Connor felbőszült. Azonban, amikor Haytham a fiának mondta, hogy jöjjön el vele, hogy beszéljen Leevel, Connor visszautasította őt, miközben azzal vádolta Haythamot, hogy visszatartotta az információt, amit már réges-rég el kellett volna mondania. Majd megfenyegette őket, hogy ha megpróbálják leállítani vagy követni őt, akkor mind a kettejüket megöli, ez után Connor ellovagolt, hogy megakadályozza a hírvivőket abban, hogy megtámadják Washington embereit.
Washington, Connor és Lafayette Monmouth-ban.
A Monmouth-i csata után, Lafayette gratulált Connornak, mert oly sok életet megmentett, de az asszaszin csak hátrafordult, hogy Washingtonnal foglalkozzon. Connor azt mondta neki, hogy Lee elárulta a Kontinentális hadsereget, majd Lafayette is megerősítette az állítást, mert Lee szokatlanul viselkedett a csata előtt. Washington azt mondta, hogy átvizsgálja az ügyet, de Connor azt válaszolta, hogy nincs elég idő.
Amikor Connor elhagyta a csatateret, figyelmeztette Washingtont, hogy ha megkímélné Lee életét, akkor saját maga fogja megölni Leet.
Benedict Arnold árulása[]
- "Washington: Azt hiszem, hogy szándékukban áll megölni a vezérőrnagyot, Benedict Arnoldot.
Connor: Még mindig nem értem, hogy miért van szüksége rám.
Washington: A veszteség miatt. Ezt a katonáim tudása nélkül kell megcsinálnia."
- ―Washington egy feladattal bízza meg Connort, hogy megmentse Benedict Arnold életét.[src]
1780-ban, Washington felkereste Connort, miközben elmondta neki, hogy West Pointba beszivárogtak, és felfedett egy potenciális tervet, hogy meg akarják ölni Benedict Arnoldot. Connor beleegyezett, hogy befejezi a küldetést, de megkérte Washingtont, hogy soha többé ne keresse fel őt.
Connor végül különféle feladatokat csinált meg Arnoldnak, miután meggyilkolta volna az áruló katonákat. Azonban, Connor kihallgatta Arnoldot, miközben beszélgetett egy angol tiszttel, John Andréval, aki szándékozta Arnold segítségével átvenni West Point irányítását.
Bár végül Connor felfedte a tervet, miközben Andrét letartóztatták, Arnold pedig elszökött egy brit hajóval, mikor Connort arra kényszerítette, hogy megvédje az erődöt. Később, Washington találkozott Connorral, aki felfedte, hogy őt nagyon sokkolta Arnold árulása. Pár nappal később, Andrét a tetteiért kémként felakasztották.
1781 körül, Washington megszerezte az Éden Almáját.
Későbbi élete[]
- "A halálom még nem érkezett el, de közeledik és elkerülhetetlen, minden éjjel és nappal."
- ―George Washington utolsó naplóbejegyzése - 1799. december 14.[src]
A háború után, Connor találkozott Washingtonnal New Yorkban. A tábornok arra gondolt, hogy visszavonul Mount Vernonba, de Connor úgy érezte, hogy Washington nem mehet el, mert vezetnie kell az országot békeidőben és háborúban is. Majd ők ketten, játszottak egy boccét.
1789-ben, Washingtont választották az Egyesült Államok első elnökévé. Ő 1797-ig volt az elnök, és a leváltása után, visszavonult az otthonába, Mount Vernonba.
Meghalt az otthonában, Mount Vernonban, 1799. december 14-én, de a halála előtt, írt egy utolsó bejegyzést a naplójába, ami visszavezeti az életének az eseményeire és az amerikai függetlenségi háborúra is, ahol megismerkedett a barátjával, Ratonhnhaké:tonnal, és nem sokkal ezután, hagyott egy utolsó üres oldalt a halála napján.
Apróságok[]
- Az Assassin's Creed III egyik DLC-jében, a The Tyranny of King Washington-ban, Washington enged a kísértésnek, és kinevezi magát Amerika királyának. Connornak szembe kell vele nézni, három alkalommal.
- A látványtervek ellenére, amik mutatják Connor és Washington közti barátságot, az a játékban máshogy van. Connor valójában nagyon mérges volt Washingtonra. És a háború után, úgy tűnik, hogy ők valamilyen módon megbékélnek.
- Washingtonnal csak akkor lehet játszani a bocce játékban, ha a játékos befejezi az összes Felszabadító küldetést. Őt a térképen egy "w" betűvel jelölik.
- A Kivégzés végrehajtása c. memóriában, Haytham megtudja ölni Washingtont.
Galéria[]
.jpg "ACIII-GI (10).jpg (74 KB)")
