- "Amikor gyerek voltam, arra tanítottak, hogy a nemesség igazságos és jóságos. Bár apám egy suszter, anyám meg csak egy mosókonyhába dolgozó cselédlány volt, én mindig arra törekedtem, hogy többre vigyem. Keményen és kitartóan tanultam, bár a nemesség soha nem emelt fel."
- ―Antonio mondja Ezionak a Bazilika közelében.[src]
Antonio de Magianis (1443 - ?) tagja az Asszaszin Rendnek és vezetője a Velencei Tolvajok Céhének a 15-ik században az Itáliai Velencében.
Születése óta szegénységben élt, akárhogy is törekedett elérhetetlen volt számára a jobb élet. Ezért megalapította a Velencei Tolvajok szervezetét, célzásul a gazdag és a tehetős város lakosai számára, akik nem vették figyelembe a szegények szűkölködését. Antonio az Asszaszin Rend tagjaként hamar felismerte, hogy e-mögött a templomosok állnak, hogy ők változtatták korrupttá a velencei nemesség nagy részét.
Végül találkozott Ezio Auditoréval, ki Assassin bosszúhadjárata során jutott el hozzá. Ketten együtt dolgoztak, hogy meghiúsítsák a Templomosok hatalomátvételét Velence felett. A sikertelen Palazzo della Seta elleni merénylet után, Ezio segítségével megdöntötték Emilio Barbarigot. Ezután a tolvajok kezébe került az irányítást és a Plazzo, ahol kialakítottál új bázisukat. Később Ezio számára kitudódott a Templomosok újabb lépése. Tervükben a velencei dózse, Giovanni Mocenigo megölése szerepelt. Ennek megakadályozására Ezio Antonio segítségét kérte. Miután alaposan körbejárták a Dózse-palotát, de nem találtak olyan helyet ahol bejuthatnának, meglátogatták Leonardo da Vinci műhelyét, ahol arra kérték a feltalálót had használják a repülőgépét. A tolvajok Antonio parancsára tüzeket gyújtottak Velence különböző pontjain, így Ezio repülés közben nem veszített magasságából. A megdöbben őrök nyilai elől kitérő assassin a Palazzo tetejére irányította a szerkezetet, és sikeresen végzett Carlo Grimaldival.
A következő években Antonio ismét rendelkezésére állt Ezionak, hogy egy magas rangú Templomoshoz közel férkőzzön. Bemutatta neki Teodora nővért ki sokat segített Marco Barbarigo Dózse merényletének előkészületeiben. Utódja Agostino Barbarigo lett. Antonio javaslatára Ezio eljutott a zsoldos Bartolomeo d'Alvianohoz. Ő segített az assassinnak megtalálni Silvio Barbarigot.
Életrajz[]
Fiatalkor[]
1443-ban született egy szegény családban. Apja suszterként dolgozott, anyja meg cselédlányként egy főúri családnál. Ahogy idősödött, arról kezdett álmodozni, hogy egy napon gazdag életet fog élni. A velencei iskolák visszautasították, felvételi igényét az intézményükbe, így képtelen volt feljebb kapaszkodni a ranglétrán. Kiábrándulva rájött szélmalomharcot vív a társadalommal, ezért keserűségében Antonio a lopás fortélyaihoz nyúlt.
Hamarosan Antonio megtalálta útját az Assassin Rendben, és megalapította a Velencei Tolvajok Céhjét. Ő és tolvaj társai az erkölcstelen velencei nemesség nagy vagyonából lopott, ahogy ő mondta a céh inkább „üzletet”, mint bűncselekményt követ el.
A Plazzo elfoglalása[]
- "Lehet, hogy nem ugyanazok indítékaink, de ugyanaz a célunk"
- ―Antonio Ezionak[src]
Antonio köszönti Eziot a házában
1480-ban Ezio megérkezett Velencébe ahol felajánlotta szolgálatait Emilio Barbarigo meggyilkolása érdekében, miután segített a tolvajoknak biztonságosan elmenekülni a sikertelen Palazzo elleni merénylet színhelyéről. Antonio igen dicséretesnek találta, amit Toszkánban és Firenzében véghezvitt, bár szerinte még finomíthatna munkája technikáján. Tudott Ezio szándékairól, hogy dolga van Emilioval, ezért kérésére közös erővel új terveket szőttek, és az előkészületek részleteit vitatták meg. Antonio három áruló tolvajról számol be a céhen belül, kik információkat szivárogtatna ki az ellenség számára. Arra kérte Eziot, hogy csapjon le rájuk. Hamarosan immár teljes titokban készen álltak, hogy megrengessék Emilio hatalmát.
Antonio elmondja a következő lépést
Négy évig tervezték a támadást. Ezio a háztetőkön strázsáló íjászokat ártalmatlanította, hogy a tolvajok az őrök páncéljában bejussanak a palotába. Miután leszámolt Emilioval, Rosaval együtt kinyitották a Plazzo kapuit, ezzel Antonio munkája végéhez ért. Rendelkezett, azokról a területekről amit Emilio elvett az emberektől, hogy ismét birtokba vehessék, Eziot pedig kifizette, és némi információval ellátta Carlo Grimaldiról akivel Emilió utoljára találkozott. Amint a szükséges információk birtokába jutott Ezio, búcsút vett a tolvajoktól majd távozott a Plazzoról.
A Bazilika megszállása[]
- "Ezio: Carlo Grimaldi és a Barbarigok is benne vannak azzal, akit úgy hívunk, hogy a Spanyol. Meg fogják ölni a Dózsét és a sajátjukat emelik hatalomra. Övék lesz egész Velence – és a teljes flotta – a markunba fog összpontosulni.
Antonio: „Ezt hívom én bűncselekménynek!” "
- ―Antonio megtudja a Templomosok tervét Eziotól[src]
Antonio tárgyal Ezioval és Leonardóval
Ezio előtt lelepleződik az összeesküvés, aminek a fő része, hogy Carlo Grimaldi megöli a Dózsét Giovanni Mocenigot méreggel, és a helyére ülteti a Templomos Marco Barbarigot. Gyorsan Antonióhoz sietett, és elmondta az ellenség szándékát. Ketten –Ezio és Antonio – a Szent Márk Bazilika környékét vizsgálták át, lehetséges bejutási pontokat keresve. A helyzet reménytelennek tűnt tehetetlenségében Antonio felkiáltott, mire a madarak felrebbentek az épület fölé. Ekkor Ezionak remek gondolata támadt, így hát gyorsan felkeresték Leonardo da Vincit.
Az Assassin bemutatta Antoniót Leonardónak. A most már feszengő Antonio, elmondta, hogy Carlo birtokában van már a méreg, és hogy az idő nagyon sürget őket, mindenképpen meg kell előzni a gyilkosságot. Első próbálkozásra repülőgép nem bírta sokáig és Ezio lezuhant. Az elkeseredett Leonardo nem tudta hogyan kellene tökéletesíteni a gépet, dühébe egy darab papírt dobott a kandallóba. Ahogy a papír felemelkedett megtalálta a megoldást kérdésére, a hő hatására Ezio könnyen a levegőben tudja tartani repülőgépét a megfelelő magasságban. Ezért Velence egyes területein tüzeket gyújtanak Antonio emberei.
Az őröket Ezio ártalmatlanította, végül a megbeszélt helyen találkoztak, ekkorra már a tüzek fényesen világítottak a város különböző pontján. Antonio remélte, hogy a terv működik, mert ha nem kifutnak az időből. Így hát Ezio habozás nélkül elrugaszkodott.
A Dózse meggyilkolása[]
- "Talán rosszul lettem, hogy elhamarkodottan ítéltem veled kapcsolatba, de most meglátjuk, hogyan alakulnak végül a dolgok."
- ―Antonio mondta Ezionak[src]
Antonio bemutatja Teodórát
Idővel Antonio és Leonardo között kölcsönös barátság alakult ki, ezen a ponton már Leonardo pontosan tudta merre keresse Ezio a tolvajt. Így hát hamar megtalálta a La Rosa Della Virtù (a Rózsa Erénye) bordélyban amit Teodóra nővér vezetett. Megérkezésekor, felfedte arcát Antonio előtt, aki éppen két hölgy társaságában iszogatott. Mielőtt azonban a tárgyra térhettek volna megöltek egy lányt és a pénzel együtt a gyilkos kimenekült a bordélyból. Teodóra Eziot küldte, hogy végezzen az emberrel.
A lányok meggyászolták az elhunytat, míg megvitatták hárman a Dózse elleni merényletet. A terv az volt, hogy megszerzik az Arany Maszkot a Karneváli játékokon, ezzel biztosítva egy helyet a Dózse személyes ünnepségén. A játékok helyszínét rövid séta után elérték. Megérkezésükkor Ezio indult a játékokon, és mindhárom próbát kiválóan teljesítette, de ez se volt elég arra, hogy nyerjen. Antonióék megtudták, hogy kenőpénzt fogadott el a játékokat vezető férfi, ezért Silvio Barbarigo kérésére Ezionak Dante Moroval kellet megküzdenie. Igaz Ezio győzött, de nem őt tüntették ki az első hellyel.
Egy kurtizán jelentette, hogy Silvioék elindultak a rendezvényre. Az idő szorítása miatt Ezio úgy gondolta, hogy gyorsan megöli Dantét, akinél az Arany Maszk volt, de Antonio figyelmeztette, ha észreveszik, hogy eltűnt a paranoiás Marco Dózse biztosan lefújja az ünnepséget. Azt javasolta, hogy észrevétlenül lopja el a Maszkot. Később Antonio beismerte, hogy rosszul tette, amiért ily gyorsan ítélkezett felette, mert már sokat fejlődött munkája terén.
Az Alma megszerzése[]
- "Megvan a jutalmunk, de még sok a tennivaló."
- ―Antonio[src]
Antonió rányomja a billogot Ezio ujjára
Ezio később meglátogatja Antoniót abban a reményben, hogy segítségével Silvio és Dante nyomára bukkan, de helyette bemutatta Marco testvérét Agostino Barbarigot. Antonio elmondta, hogy a két férfi elmenekült Arsenale di Veneziaba. Ezio megkérdezte Agostinot hogy nem-e tudná rákényszeríteni Silvio embereire hogy, hagyjanak fel tervükkel, de az új dózse még nem kapta meg a hivatalába lépésének határozatát, mert a Tízek Tanácsa késleltette a fennálló helyzet miatt a dolgokat. Így hát egy tapasztalt zsoldoshoz, Bartolomeo d'Alvianohoz irányították Eziot, aki talán segítségére lesz.
A szálak egyenesen Rodrigo Borgiához vezettek. Míg a Templomos vezető Ezioval küzdött, bekapcsolódtak a harcba Antonio és a többi Assassin, hogy az őröket feltartóztassák. Bár felülkerekedtek az ellenségen Rodrigó így is elmenekült, de a legfontosabbat az Éden darabját otthagyta. A meglepődött Ezio minden kérdésére Niccolò Machiavelli válaszolt, hogy ők mindannyian Assassinok. Antonio adott neki egy térképet, ami elvezeti egy toronyba, ahol felavatják a Rendbe. A szertartáson Ezio az ujjára egy rituális jelet égettek végül a bizalomugrásával pecsételték meg a beavatást.
Látogatás Spanyolországba[]
- "„antangel felvette a kapcsolatot a Spanyol Tolvajok Céhével. Mikor találkoztunk elmondta jelenlegi helyzetét, és ekkor kerestelek meg."
- ―Antonio mondja Ezionak, Luis de Santándel felbukkanásakor[src]
Antonio Luissal és Ezioval
1491-ben Antonio felkereste Eziot Luis de Santángellel kapcsolatban, hogy rábízzon egy feladatot. Elmesélte, hogy Luis az egyik legbefolyásosabb ember Itáliában, és a politikus felkereste Őt, hogy védelmet kérjen magának és barátjának Christoffa Corombo. Ezio először visszautasította, de később beleegyezését adta, hogy megvédi, miután kitudódott, hogy Rodrigo Borgiával akarnak találkozni Velencében. De ez egy csapda volt.
Antonio elmondta Luis tartózkodási helyét, így hát felkerekedett Ezio, hogy beszéljen vele a Kert Kerületében. Eközben Antonio felvette a kapcsolatot a Barcelonában található spanyol tolvajokkal, mielőtt Ezio odautazott volna, alkut kötni az inkvizícióval.
Utazás Rómába[]
- Mario: "Éveken keresztül… nem, évtizedeken keresztül… kerestük a válaszokat."
- Antonio: "De még ott van a Spanyol… és ha mégis… ha talál egy utat a kriptába… az Alma csekély lesz annak tartalmához képest."
- ―Antonio és Mario a gyűlésen[src]
Antonio Monteriggioniban
1499-ben az Asszaszinok összesereglettek Monteriggioniba, hogy megakadályozzák Rodrigot. Az Alma ereje megmutatta a Kamra helyét, és az Rómára mutatott. Ezért Ezio útnak is indult, hogy bejusson a Sixtus-kápolnába, és megölje Rodrigót, az akkori pápát.
Jellegzetességek és személyiség[]
- "Ki az igazi nemesség Velencében? Olyan férfiak, mint Carlo Grimaldi és Marco Barbarigo? Nem! Én azt mondom, hogy mi tolvajok, mercenari (zsoldosok), és kurtizánok."
- ―Antonio a társadalmi osztályokról mond véleményt[src]
Antonio olyan ember volt, akibe nagy igazságérzet szorult. Pont emiatt rabolta ki a velencei gazdagokat, de a szegényeket békében meghagyta. Az ő tolvajait, a kurtizánokat és a zsoldosokat alacsonyabbaknak tekintették, holott a köznép javára szinte hőssé emelkedtek. Nagy ellenszenvet táplált a korrupt nemesség iránt, kiknek szemében ez csak játék volt.
Megbízható, és mindig segítő kezet nyújtott oda hol szükség volt. Ő vezette el Eziot Luis de Santángelhez, hogy megvédje. Azonban könnyen aggodalmaskodott, ha épp nem úgy alakultak a tervek, vagy ha nem tudták megoldani a fennálló problémát.
Antonio nagy gonddal viseltetett tolvajai iránt kiemelve közülük Rosat, akit mindig óvni próbált. Ezért a Tolvajok Céhén belül csodálatnak és tiszteletnek örvendett.
Apróságok[]
- Az „álruhás futár” viselete azonos Antonióéval az Assassin’s Creed Project Legacyben
- Antoniot lehet használni, mint egy karaktert az Assassin's Creed II: Discoveryben, bár a párbeszédek mit sem változnak