Ezio Auditore levelei

Ezio Auditore da Firenze leveleit húgának, Claudiának írta, hogy tájékoztassa az Altaïr könyvtárának felnyitását érintő fejleményekről.

1511 márciusa

Claudia, legdrágább húgom! Már egy hete Akkoban vagyok, épségben és egészségben, de a legrosszabbra készülök.

A férfiak és nők, akik etettek és elszállásoltak, figyelmeztettek, hogy a Maszjáfba vezető utat zsoldosok és banditák lepték el, akik nem e föld szülötte. Félek rágondolni, hogy ez mit jelenthet.

Amikor elindúltam Rómából tíz hónapja, egyetlen cél vezérelt. Fel akartam fedezni azt, amit apánknak nem sikerült. Egy évvel a születésem előtt írt levélben említést tesz egy a maszjáfi vár kövei alatt elrejtett könyvtárról. Egy szentélyről, tele felbecsülhetetlen értékű bölcsességgel.

Mit fogok hát találni, amikor odaérek? Ki fog üdvözölni? Egy csapat felajzott Templomos, ahogy azt gyanítom? Vagy csupán a hideg és magányos szél fúvása?

Maszjáf már majd' háromszáz éve nem az Asszaszinok otthona. Ettől függetlenül magaménak mondhatom? Szívesen látnak minket ott?

Megviselt ez a harc, Claudia. Nem azért, mert elfáradtam, hanem mert küzdelmünk úgy tűnik, csak egy irányba halad. A káosz felé.

Most több kérdésem van, mint válaszom. Ezért jöttem el ilyen messzire. Hogy megvilágosodásra találjak. Hogy megtaláljam a hatalmas Altaïr által hátrahagyott bölcsességget, mely által talán jobban megérthetem harcunk célját. És a benne betöltött szerepemet.

Ha bármi is történne velem, Claudia, ha a képességeim kudarcot vallanának, vagy az ambícióim tévútra vezérelnének, ne akarj bosszút állni a nevemben, csak harcolj, hogy tovább kereshesd az igazságot, mely mindenki hasznára válhat.

Az én történetem csak egy a sok ezerből, és a világ nem fogja megsínyleni, ha idejekorán ér véget.

1511 Májusa

Drága húgom! Masyafot elárasztották a templomosok ezzel a céljuk egyértelmű. Altair elrejtett könyvtárának titkaira áhítoznak – hiszik, hogy elvezeti őket a „Nagy Templomba” . Függetlenül hogy ez igaz vagy sem a könyvtár valóban létezik. Én magam láttam a kapuit. De nem tud belépni senki, annélkül hogy az öt kulcsot össze nem gyűjtené amit Konstantinápolyba küldtek Niccolò Poloval közel 300 évvel ezelőtt.

Claudia! Meg kell találnom ezeket a kulcsokat. A templomosok birtokába jutott egy a Topkapi palota alatt. Nem tudom milyen nehéz lesz megtalálni a többit. Csak az idő, tudás és kis szerencse fogja eldönteni.

Konstantinápoly

Claudia, Konstantinápoly – avagy ahogy a mondják Isztanbul – örömmel fogadott mintha csak egy lennék közöttük Az Asszaszinokat egy megnyerő ember Yusuf vezeti, aki nagyon büszke városára. Nem meglepő hisz igen változatos és színes, amit csak el tudsz képzelni.

De a város nyugtalan. A lázadó bizánci templomos frakció még küzd, hogy megtartsa befolyását és újabb támadásokkal késleltetik kutatásomat Masyaf Kulcsai után. De ez nem tarthat sokáig. Amint tudok, elkezdem kutatásomat Niccolò Polo egykori kereskedelmi állomásai után, olyan nyomokat keresve, ami közelebb visz Masyaf Kulcsaihoz.

Az első kulcs

Claudia! Birtokomba került az egyik Masyaf Kulcs. És ami még ennél is jobb felfedeztem egy térképet – kódolt jelekkel és szimbólumokkal – amik segítségemre lesznek, hogy megtaláljam a többit. Rejtély számomra, de hálás vagyok, hogy egy olyan velencei nőre bukkantam, aki hajlandó segíteni a megfejtésében.

A sikereimet nem szabad túlbecsülni. A Templomosok birtokában még mindig van egy fontos kulcs, és ha hozzá szeretnék férkőzni, több segítségre lesz szükségem, mint amit az Assassinok nyújthatnak. Ha barátaim lennének a Török Udvarnál, a város titkait hamarabb fedezném fel.

Szulejmán herceg

Megismertem egy ottomán herceget, Szulejmán a neve. Nagyon okos fiatalember, ami szokatlan az ő korához képest. Javaslatára egy önfejű janicsár után fogok nyomozni, akinek köze lehet a Templomosokhoz. Kis szerencsével elvezetnek a vezetőihez is.

Eközben a velencei Sofia Sartor nagy segítségemre van, hogy megtaláljuk az elrejtett Masyaf Kulcsokat . Szorgalmas nő, tele szenvedéllyel és lendülettel. Nagyon élvezem társaságát, de nem merem elmondani neki itt tartózkodásom valódi célját. Azok, akik nem önként harcolnak nem szabad arra kényszeríteni, hogy felvegyék a fegyvert.

A harmadik kulcs

Nagyszerű hírek Claudia ! Van egy nevem: Manuel Palaiologos a hatalmáról lemondott bizánci császár Konstantin unokaöccse. Bár kételkedem, hogy ő lesz az, aki elvezet a Templomosokhoz. De most a feladatom kihallgatni az áruló janicsárt Tarik Barletit , és megtalálni a templomos sereget.

Addig is Sofia és én továbbra is keressük az utolsó kulcsot, ami eddig rejtve maradt előttünk. Szinte minden elvesztegetett pillanatról tudom, hogy esélyeim csökkennek, de mindig néhány óránál tovább maradok vele, hogy hallgathassam a hangját és nézhessem az arcát, ahogy örömmel beszél azokról a dolgokról, amik megindítják – a könyvekről, szülővárosáról és az emlékeiről. Önkéntelenül is eszembe jut, mennyire fogom sajnálni, ha ez megszűnik és az utolsó kulcs nálam lesz.

Cappadocia

Elhagytam Konstantinápolyt és elhajóztam Anatolia felé, Kappadokiába, ahol Mauel képzi ki katonáit. Ha szerencsés vagyok, nem leszek egyedül, talán ott találom a törökök kémjeit a környéken, arra várva, hogy támadhassanak.

De mint mindig most is magam vagyok és Sofia emléke mélyen szívembe vésődött! Claudia most nevetnél bátyád száguldó gondolatain. Annyi imádattal és csodálattal gondolok Sofiára, ami Cristina halála után kiveszett belőlem… De ez az érzés, a szerelem képessége, visszatért belém. Imádom Sofiát de nem merem bevonni ilyen életbe… félelem nélkül fájdalmat okozni, vagy, attól szoronganom nehogy eltaszítsam magamtól.

Ahmet

Bocsáss meg a sietségembe összecsapott kézírásomért Claudia. Sok minden kitudódott és ezek közül kevés a jó. Most egy Konstantinápoly felé tartó hajón vagyok, hajszolva egy embert kinek árulása eddig elkerülte figyelmemet. Ahmet herceg – Szulejmán nagybátya – az itteni Templomosok vezetője. Az ő ötlete volt a Masyafi expedíció, magának akarja a kulcsokat, amik mostanra már az Assassinok kezébe van.

Akkor mi is tart vissza? Miért nem megyek egyenesem Masyafba a kulcsokkal és hagyom ezeket a bolondokat? Mert óvatlan voltam. A Templomosok tudnak Sofiáról és kerestetik. Oh Claudia, ha bármi történne vele képtelen lennék magamnak megbocsájtani. Belerántottam egy háborúba, amihez semmi köze és az én lelkemet fogja nyomni, ha baja, esik.

Vissza Maszjáfba

Biztos kézzel és könnyű szívvel írom ezeket a sorokat. Most Akkában vagyunk – Sofia és én – az öt Masyaf kulccsal birtokunkba, és a világ összes idejével. Sofia tapasztalt utazó és kiváló társaság távol az otthontól. Holnap Masyafba indulunk, és amint ott leszünk Altair könyvtárában, teljesítjük apánk elfeledett álmát.

Bocsáss meg rövidke levelem miatt drága húgom, de későre jár és fáradtak vagyunk. Talán némi szerencsével, elkövetkezendő szavaimat személyesen hallgathatod meg tőlem.

Con affetto (szeretettel), Ezio

Forrás

http://assassinscreed.wikia.com/wiki/Ezio_Auditore%27s_letters